Nagy siker lett a „tapolcai” Abigél
Négy alkalommal került színpadra, vonzott teltházat és kapott vastapsot a Tapolcai Musical Színpad Abigél előadása a Tamási Áron Művelődési Központban
A diákoknak tartott előadásokkal együtt, összesen hat alkalommal került színpadra, vonzott telt házat és kapott vastapsot a Tapolcai Musical Színpad Abigél produkciója a Tamási Áron Művelődési Központban május 18-a és 21-e között. Az előadások egyik érdekessége volt, hogy a főszereplő Vitay Georgina szerepének megformálására Bali Mónika és Tóth Kiara is lehetőséget kapott. Mindketten kiváló teljesítményt nyújtottak, három-három előadáson bizonyították nem mindennapi tehetségüket és rátermettségüket.
Szabó Magda regényéből 1977-ben készült egy kiváló négyrészes filmsorozat, majd belőle egy mozifilm is. Vitay Georgina „matulás” iskolai időszakának drámai lelki mélységeket és magaslatokat felmutatni tudó történetét és szereplőit akkoriban egy egész ország a szívébe zárta. Korántsem meglepő, hogy évtizedekkel később a musical világa is befogadta azt. Somogyi Szilárd rendező, Kocsák Tibor zeneszerző és Miklós Tibor hármasa színházba, zenébe, énekbe öltöztette a művet, a Rock Színház társulata pedig 2008 után több száz alkalommal vitte sikerre a kifejezetten jól sikerült, fülbemászó slágereket és hiteles atmoszférát teremtő zenés darabot.
A Tapolcai Musical Színpad előadásai, egy-egy frissen bemutatott darab tőlük, Tapolca színházi életének legnépszerűbb eseményei, ünnepei. A nagy létszámú, Halápiné Kálmán Katalin vezette csoport, (kiegészülve ezúttal az Antalóczy Zoltán vezette Tamási Áron Színtársulat néhány tagjával és kazinczys diákokkal), ezúttal is beváltotta a nézőtéren ülők reményeit. Az Abigéllel ugyanis egy jól megírt hazai musicalt, II. világháborús történelmi hátteret, remek látványvilágot, rendezői és előadóművészi teljesítményeket egyszerre adott a közönségnek a csapat. Nem térnék ki a mű részletesebb történetére, annyit azért mindenképpen érdemes belőle kiemelni, hogy az iskola udvarán álló, a lányok által csodatévőként tisztelt Abigél szobor „csodáit” a szoborhoz eljuttatott kívánságok alapján, a mindenki által lenézett, ügyefogyottnak hitt Kőnig tanár úr teljesítette. Úgy gondolom, egyebek mellett ez a (sajnos ma is fenyegető) háborús körülmények között lezajló, emberi lelket megtisztító, az igaz emberi értékre rámutató fordulat teszi a művet örökérvényűvé, hasonlóan Nemecsek Ernő történetéhez, alakjához a Pál Utcai Fiúkban.
A látszat, az előítélet bizony gyakran csalóka, hiszen ki gondolná – ha nem ismerné korábbi előadásaik színvonalát- , hogy egy kisvárosi társulat mire képes. Ezek a fiatal és kevésbé fiatal lányok és fiúk, akik a gyakran nehéz próbákon, majd hat egymást követő előadáson helytálltak, elképesztően szépen és érzelemgazdagon énekeltek, jól mozogtak a színpadon (látszólag könnyedén túllendültek a pénteki kellemetlen perceket és leállást okozó függönymizérián is) minden elismerést megérdemelnek.
A rendezés ötletessége, az előadások főszereplőinek énektudása, hiteles alakításai, a mellékszereplők játéka és nem utolsó sorban a technikai hátteret biztosító személyek munkája ismét alaposan kiérdemelte a közönség figyelmét és hosszantartó tapsban kifejezett elismerését. És a közönség mellett a város vezetését is. Az előadás előtt Halápiné Kálmán Katalin Tapolca polgármesterének, Dobó Zoltánnak az alkalomra elküldött gondolatait tolmácsolta, amely a Tapolcai Musical Színpad tevékenységét, a város kulturális életében betöltött szerepét méltatta, sok sikert kívánva a társulatnak. /írás, fotók: Töreky L./