Az iskolai zaklatás, bántalmazás témakörében tartottak szakmaközi megbeszélést a szociális szféra család- és gyermekjóléti szakterületén dolgozó kollégák, illetve a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai a Tamási Áron Művelődési Központ emeleti előadó termében az elmúlt héten. Az eseményen Bögös Rita Zsuzsanna a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Család- és Gyermekjóléti Központjának intézményegység vezetője, Szűcs-Simon Anikó szociális segítő és Magvas Zoltán a mentálhigiéniés szakember segítette  a téma bővebb megismerését és felszámolásának gyakorlati lehetőségeit.

A résztvevőket Bögös Rita Zsuzsanna köszöntötte, aki előrebocsátotta, hogy a school bullying, magyarra fordítva az iskolai erőszak témáját ezúttal mentálhigiénés és szociális munka megközelítésben dolgozzák fel, majd átadta a szót Magvas Zoltánnak. A Lelki Egészségfejlesztési Központ  vezető munkatársa projektoros vetítéssel szemléltetett előadásában rámutatott, hogy a mindennapi életben jelenlévő agresszió az iskolákat sem kerüli el, éppen ezért rendkívül fontos az együttműködés azok között, akik a problémák ellen érdemben tehetnek.

Magvas Zoltán: „A zaklatók célja minden esetben a fájdalomokozás és a félelemkeltés”

Az előadó hangsúlyozta, a tanulót ért zaklatásnak számos jele van, amelyek az iskola falain belül és otthon, családi környezetben is felismerhetők. Az iskolából rendszeresen elkéső diák, a romló tanulmányi eredmény, az órai figyelem hiánya tipikus tünet a bántalmazott fiatalnál. Az otthon falai között is felismerhetők a jelek, például a gyerek utálattal beszél osztálytársairól, váratlanul nem akar iskolába menni, külsérelmi nyomok jelennek meg a testén, gyakran elveszti a dolgait, nem akar beszélni arról ami bántja.  Ugyanakkor a diák személyiségjegyei is hozzájárulnak a bántalmazás bekövetkeztéhez, hiszen elsősorban a fizikailag gyengébb, magányos fiatalra „szállnak rá” a többiek, akik jellemzően zaklatják, csúfolják, elveszik a tízóraiját, dobálják, szünetben vagy a tanintézményből hazafelé menet megverik. A cél minden esetben a fájdalomokozás és a félelemkeltés – emelte ki előadásban Magvas Zoltán, majd a probléma feltárásának és feloldásának lehetséges módszereit ismertette. Elhangzott: a prevenció, az egyedi esetkezelés, a tanulói csoport jó megismerése, a dominancia hierarchia felismerése, a bántalmazás tényének láthatóvá tétele, a monitorozás exploráció egyaránt szükséges ahhoz, hogy a jelenség megszűnjön, ezáltal a súlyosabb következmények is elkerülhetők legyenek. A bántalmazottal történő törődés, az egyéni elbeszélgetések, a családgondozás, esetlegesen referencia személyek bevonása a megoldás irányába mutatnak, de a felnőtt segítők rátermettsége, személyiségjegyei, mint a bölcsesség, a humor, az elterelés és a higgadtság képessége is elengedhetetlen követelmény. Bögös Rita Zsuzsanna az iskolai bántalmazás esetében az időben megtett jelzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A szakember szerint,minél előbb felszínre kerül a probléma, annál hatásosabban lehet fellépni ellene és lehet minimalizálni a bántalmazottat ért lelki károkat, sérülésket. Ennek érdekében a szülőkkel érdemes arra biztatni, hogy vegyék fel a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálatokkal, de közvetlen jelzést tehetnek a pedagógusok, osztályfőnökök is a szakemberek irányába…- hangzott el a szakmaközi fórumon számos egyéb, a gyakorlatban jól hasznosítható módszer, tanács mellett. /Töreky László/