A Batsányi Színjátszók és a Batsányi Táncegyüttes tagjai az Amikor a harangok is sírtak-címmel, N. Horváth Erzsébet, a darab írója-rendezője és Fülöp Ádám zeneszerző nevével fémjelzett zenés-táncos színmű előadásával állítottak emléket a 1848-49-es szabadságharc utolsó napjainak, a forradalom leverését követő időszak magyarországi és tapolcai történéseinek, helyi kötődésű hőseinek. A darabot a népes szereplőgárda október 6-án, az Aradi vértanúk emléknapján, illetve október 7-én  adta elő a Tamási Áron Művelődési Központban. Az előadás a Tapolcai Városszépítő Egyesület, illetve az egyesületet képviselő Varga Károlyné szervezésében, a város és cégeinek támogató együttműködésével, a „Közösen Tapolcáért” TOP-7.1.1 – 16 H-SZA 2019-00795 számú projekt pályázati forrásából valósulhatott meg.

A színpadon balról Rompos Alida, Szabó Zoltánné Korponai Kitti, Zsigó Balázs, Horváth Lídia, Horváth József, Bognár Róbert és mögötte, takarásban: Németh József  

Az Amikor a harangok is sírtak a két éve márciusban bemutatott Kokárdák és Koszorúk történetének folytatása. A forradalom és szabadságharc kitörése időszakának, tapolcai polgárainak és hőseinek emléket állító előző darabtól eltérően ezúttal nem élő előadásban megszólaló hangszeres produkciók alkották  a darab gerincét.

Fülöp Ádám dalszerzőként és énekesként egyaránt profi teljesítményt nyújtott, ahogy a felső képen a krónikás szerepét játszó Torma Tamás is

Fülöp Ádám zeneszerző írt  N. Horváth Erzsébet szövegeire fülbemászó dalokat, hangszórókon bejátszott igényesen hangszerelt  dalbetéteket, amelyeket  a  kilenc jelenetből álló színmű egyes  szereplői több esetben a színpadon maguk énekelték el. A „Kokárdák…”-ból  már jól ismert népes helyi amatőr színjátszó játékát most is a Batsányi Táncegyüttes kiváló táncosainak koreográfiái egészítették ki.

A „Harangok…” a szabadságharc utolsó napjaiba, a  világosi fegyverletétel körüli vitákba, vívódásokba, a megtorlás időszakába, a szabadságharc elbukásának fizikai és lelki következményeibe avatja be a közönséget.

A megtorlás, majd később a nemzet szívében zajló ellenállás éveinek, időszakának tapolcai életképei között olyan, helytörténeti szempontból ismert, illetve  jelentős tapolcai személyek, családok életének fájdalmas, vagy éppen  örömteli  mozzanatai sejlenek fel a múlt ködéből, mint a Horváth József által alakított Török János honvéd alezredes, mezőgazdász, újságíró,  Redl József honvédszázados ( Zsigó Balázs alakítja) és hitvese Tausz Rozália (Szabó Zoltánné Korponai Kitti),  Miltényi József huszárszázados (Antalóczy  Zoltán), Dobossy Lajos  tanító és családja (Bognár Róbert,  Rompos Alida és Horváth Lídia),  Poklostelki Ács Ferenc és hitvese Bertalan Judit (Hangodi László, Kovács Edina), Noszlopy Gáspár (Réwész Dávid),  ifj Noszlopy Antal (Fiam Kristóf), Noszlopi Antalné Bárány Julianna (Dominek Ilona), Noszlopi Anna Tóth Edit, Csuba János kocsmáros (Tihanyi Zoltán), Tausz József városbíró (Németh József), Tausz Józsefné (Pásztor Miklósné),  Márkus Jánosné Mari (Pokó Istvánné), Szarvas József honvéd (Bakos Nándor) Szarvas Józsefné Teri (Kócs Ida), Szarvas Marika (Antalóczy Lilla Anna), Berkes Györgyné Gizi (Kudlik Konczek Krisztina), Tóth Ferkó (Ifju Zalán) és Berkes Gyuri (Bíró Gergő).

Németh János, Zsigó Balázs, Baracskai László és  Takács Péter a színpadon   /fotó:tl/

A krónikás Nagy Ágoston szerepét  alakító, éneklő Torma Tamás  a korabeli eseményekhez kötődő nagy történelmi nevek,  Görgey Artúr főparancsnok (Takács Péter), Poeltenberg Ernő (Németh János) és  Damjanich János (Baracskai László) vértanú tábornokok, aradi várkapitány és a barikád másik oldalán álló Haynau (Fülöp Ádám) lépnek elő, hogy közös történelmi múltunk tragikus időszakára irányítva a figyelmet, emlékezhessünk és tiszteleghessünk őseink előtt. A színművet, a  Batsányi Színjátszók játékát, Fülöp Ádám remekbe szabott dalait, a Batsányi Táncegyüttes művészi tánc koreográfiáit és minden technikai közreműködő teljesítményét nagy tapssal jutalmazta a hálás tapolcai közönség.  /tl/