Amikor önök ezeket a sorokat olvassák, Solymosi Antal már egy utasszállító repülőgépen maga mögött hagyta Magyarországot, sőt mi több, Európát is és megérkezett Bali szigetére. Tette ezt azért, hogy kikapcsolja magát abból a kelet-közép európai, vagy ha úgy tetszik hazai életvitelből, amit bizony néha mások is a hátuk közepére kívánnak. Sokan vágynak hasonlóra, azonban az már csak keveseknek jut eszébe, hogy egy árvaházban teljesítsenek szolgálatot a Föld másik felén, majd gyógyító technikákat sajátítsanak el egy elmaradott, szegény térségben. Mindezt távol a tengerparti turista paradicsomok nyújtotta élvezetektől, az egzotikus sziget idegenforgalmilag frekventált helyeitől.
Útközben, Dubai repülőterén
– Életemben csak egyetlen célkitűzésem van, békében, nyugalomban élni. Nem vonz az anyagi jólét, a nagy pénz lehetősége, nem hiányzik a gürcölés, a beosztott szolgalét, sem az a fajta “agonizálás”, ami kultúránkban jelenleg folyik. Mehetnék dolgozni Stuttgartba egy kastélyszállóba 3000 euróért, de nem, abba az irányba sem motivál jelenleg semmi – árulta el még “nagy utazása” előtt a Tapolcai Médiának Solymosi Antal, aki mostantól Nyugat-Bali egyik településén pápuai és őslakos árvákat kísér iskolába, sportfoglalkozásokat tart számukra vagy éppen angolt tanít annak a 65 fiúnak és lánynak, akik elvesztették szüleiket. A kint töltött három hónap második fele egy ottani, jó hírű sámán-gyógyítóval, illetve helyi masszőzökkel végzett közös munkával, tanulással telik majd. – Tudom, hogy végtelenül kedves, mosolygós, aranyos emberek a balinézek, jó lesz köztük létezni, megismerni őket, szokásaikat, mindennapjaikat, lelkileg merítkezni életfelfogásukból – mondta a tapolcai terapeuta, aki azt is elárulta, hogy ajándékot is visz a bali árváknak, mindenkinek egy-egy Balaton szeletet, de mást is. – Beszéltem az árvaház főnővérével, megkérdeztem mire van szükségük. Azt mondta, írószerek, füzetek nagyon jól jönnének.
Ezek összegyűjtésében Nagyné Baumgartner Erzsébet tanárnő, a Batsányi János Általános Iskola 2.A osztálya és Bakosné Judit segített, nagy köszönet nekik, ahogy dr. Cséry Tamásnak is aki segített felkészülni az útra. Solymosi Antal augusztus első napjaiban tér vissza Magyarországra, ígéri elmeséli majd élete talán legnagyobb kalandját. /Töreky László/
Balinéz árvák a Tapolcáról érkezett ajándékaikkal