Beszélgetés, interjú Ferencz Orsolya űrkutatóval, politikussal Tapolcán
Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutató, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt a vendége a tapolcai Polgári Szalon összejövetelének
Legutóbb Magyarország honvédelmi minisztere, a napokban viszont Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutató, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt a vendége a tapolcai Polgári Szalon összejövetelének. Ezúttal a Tó presszó emeleti rendezvényterme adott otthont az eseménynek, az est házigazdája Dr. Navracsics Tibor miniszter, országgyűlési képviselő volt.
A megjelenteket Lasztovicza Máté, mint a Polgári Szalon rendezvényeinek szervezője köszöntötte. Kifejezte reményét, hogy vezető politikusok további, nagyjából havi rendszerességgel történő meghívásával, a velük folytatott beszélgetésekre, eszmecserékre alapuló programsorozat a jövőben is sikeres marad. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztossal a rövid bevezetőt követően Dr. Navracsics Tibor beszélgetett. A jelenlévők többek között a hazai űrkutatásról, annak hasznáról, Ferencz Orsolya személyes életútjáról és számos kapcsolódó témáról tudhattak meg érdekfeszítő és máshol alig hallható információkat. Mi arról kérdeztük a miniszteri biztost, hogy milyen jelentősége van űrkutatásnak Magyarország életében, mi az, amit el tud mondani politikusként, szakemberként a tapolcai Polgári Szalon közönségének. – Az űrkutatás mindannyiunk életének részévé vált az elmúlt évtizedekben. Elektronikai eszközeink, telefonjaink is műholdak igénybevételével működnek. Magyarország, hasonlóan számos hasonló méretű európai országhoz, jelentős űrtevékenységgel bír. Több, mint 90 országnak van már saját műholdas adatszolgáltatása hírközlésben és földmegfigyelésben. Miért pont Magyarország ne akarná folytatni azokat a hagyományokat, melyeket egyébként több, mint nyolc évtized alatt maga is lefektetett?! Magyarország az alapító országok között van az űrkutatás területén. A világűr határát is egy magyar tudósról, Kármán Tódorról nevezték el és az egész világon Kármán-line-nak (Kármán vonalnak) nevezik.
Az utóbbi évtizedben a magyar űrkutatásnak kevesebb fény jutott, ezen szeretne változatni a magyar kormány egy 2021-ben elfogadott új nemzeti űrstratégiával. Ez egy olyan tudásalapú társadalmi igény, amely az egész nemzetgazdaságra hatással van. Kvalifikált álláshelyekkel jár, egyetemeknek nyújt lehetőségeket, a mesterséges intelligenciától a génsebészetig számos tudományterületet átfog, illetve új lehetőséget biztosít ezek számára. Az űrkutatás egy ország számára gazdasági potenciált ad, gyorsítja tudományos fejlődését, nemzetgazdaságát. Ma sem kell szégyenkeznünk! A magyar tudósok és mérnökök az elmúlt évtizedekben 140-nél is több olyan eszközt fejlesztettek, ami a világűrbe jutott és mindegyik kivétel nélkül sikeresen teljesítette küldetését, egy sem romlott el. Jelentős eredményeink vannak a sugárzásmérésben, az anyagtechnológiában, az élettani és gyógyszerkutatások területén. 2015-óta Magyarország teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, melynek ma már szinte minden programja magyar részvétellel zajlik. – tudtuk meg Ferencz Orsolyától, a kormány hazai űrkutatásokért felelős miniszteri biztosától a tapolcai Polgári Szalon legutóbbi rendezvényét megelőző percekben. /Töreky L./