Bilincsben is szabad vagyok címmel, Batsányi János költő életét feldolgozó zenés-táncos színdarabot mutattak be három egymást követő napon a város amatőr színjátszói, táncosai és énekesei a Tamási Áron Művelődési Központban. Minhárom előadás után hosszantartó tapssal köszönte meg a publikum a szerzők, az előadók és a közreműködők remek teljesítményét. A darab írója és rendezője N. Horváth Erzsébet, zenéjét Bock Attila- Márió szerezte. Az előadás a Tapolcai Városszépítő Egyesület szervezésben, a Közösen Tapolcáért TOP.7.1.1-16-H-ESZA-2019-000795 azonosító számú pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg.
A fital Batsányit megformáló és érzéseit eléneklő Torma Tamás és Batsányi szerelmét Baumberg Gabriellát alakító Korponai Kitti a TÁMK színpadán /fotók:tl/
Tapolca híres, elismert szülöttei közül Batsányi János az, akinek neve bekerült a középiskolai tankönyvekbe. Az 1763-ban Tapolcán született és osztrák száműzetésben 1845-ben meghalt költő kultuszának ápolását szülővárosa vállalta fel az elmúlt évtizedekben. Batsányi János, Tapolca számos intézményének névadója lett, köztéri szobrok, emléktáblák, történelmi, helytörténeti, irodalmi munkák születtek és szólnak róla. A nevét viselő emlékbizottság, intézmények, iskolák, művészeti csoportok tagjai, munkatársai évente megrendezett városi megemlékezéseken igyekeznek a Batsányi nevet és szellemiséget áthagyományozni az utókorra. N. Horváth Erzsébet számos helyi vonatkozású könyv és színdarab írójaként a közelmúltban arra vállalkozott, hogy a költő életútjának legfontosabb mérföldköveit, emberi kapcsolatait, ideáit, konfliktusait, lelki mozgatórugóit, és mindezek következményeit, egyszóval a költő sorsát egy olyan népszerű zenés-táncos színdarabba sűríti, amelyben Batsányi életének világnézeti oldala mellett, meghatározó szerepet kap a szerelem, a család és a szülőföld szeretete is.
Szerzők és szereplők együtt a színpadon
A mű elkészült, helyi színészekkel, Bock Attila-Márióval és dalaival, a Batsányi Táncegyüttes tagjaival színpadra került, és nagy sikert aratva megmérettetett a tapolcai közönség előtt. Azt a fajta jó értelemben amatőr szereplőkre szabott, romantikus, zenés-táncos színházi elképzelést, amelyet a szerző az elmúlt években megálmodott és színpadra vitt, most is értékelte a publikum. Batsányi életének legfontosabb, sorsfordító történései, a színpadi jelenből a költő gyermek, ifjú és felnőtt éveibe vissza-visszarévedő történet – a vetítővásznon megjelenő, esztétikus és informatív háttérnek is köszönhetően- hangulatos, közérthető, követhető volt. A főszerepet alakító Torma Tamás (fiatal Batsányi) és Korponai Kitti (Batsányi hitvese, Baumberg Gabriella) hitelesen, mély átéléssel alakították és énekelték el a költő házaspár egymás iránt táplált érzéseit. A színdarab további harminc szereplőjéről, központi és mellékszerepekben feltűnő alakjairól is csak az elismerés hangján érdemes szólni, hiszen általuk is gyakori érzése lehetett a nézőtéren ülőknek, hogy professzionális produkciót látnak.
Vonuló felhők a korabeli Bécs fölött. Informatívak és esztétikusak voltak a festményszerű háttérképek
És persze a slágergyanús Márió dalbetétek és instrumentális zenék is a közönség szívébe találtak… Született tehát újra egy olyan helyi kulturális produkció, amelyet az általános iskolai diákságtól az idősekig, gyakorlatilag minden írni és olvasni tudó korosztály képes volt befogadni, élvezni és a maga szintjén értékelni is. Vajon kívánhatnának a Batsányi kultusz tapolcai ápolói, a szerzők, a Batsányi Színjátszók, vagy a tapolcai közönség többet ennél? /Töreky László/
