A hormonegyensúly rendkívül izgalmas témakör. Nemcsak azért fontos, mert számos nőt, feleséget, anyát, barátnőt érint, hanem azért is, mert egyes nők ténylegesen szenvednek az elhangolódás okozta panaszoktól. Nem csak „egy újabb” gondként van jelen az életükben, hanem mélyen befolyásolhatja mindennapjaikat, közérzetüket és munkabírásukat, ezáltal egész életvitelüket. A hormonális rendszer harmonikus működése a női egészség alapvető feltétele. Az egyensúly kisiklása súlyos elváltozásokhoz vezethet. A hormon egyensúly természetes módon történő helyreállítása komoly sikereket hozhat a jobb megjelenés, a könnyű menstruáció, gyerekvállalás, túlsúly csökkentése, meddőség felszámolása terén is.

/Lehóczki Laura írása a tapolcai EFI támogató együttműködésével született /

A hormon szót misztikus, általános fogalomként majd’ mindenki ismeri. Olyan konkrét, képlettel leírható vegyületekről van szó, amelyeket a belső elválasztású mirigyeink termelnek. Közvetlenül a vérbe jutva, közösen dolgoznak az idegrendszerrel. Gyakorlatilag ezektől függ stressz tűrő képességünk, kedélyünk, testünk súlya, de még a női fogamzóképesség is. Alapvetően határozzák meg a női és férfi szervezet egymástól döntően eltérő szerkezetét és működését. Az ösztrogén teszi, hogy a nő nőnek néz ki, a férfit a tesztoszteron teszi azzá. Kissé meglepő viszont, hogy mindkét nemben mindkét fajta nemi hormon termelődik, persze nem azonos mennyiségben.

A hormonális egészség olyan egyensúlyi állapot, amelyben a hormonok a nemnek és az életkornak megfelelő mennyiségben és minőségben állnak a szervezet rendelkezésére. A nők hormonális egészségét elsősorban az ösztrogén és a progeszteron hormonok megfelelő aránya határozza meg. Az ösztrogén az első számú női nemi hormon. A nőiesség, szépség, a petefészkek normális működése, a menstruációs ciklus mind e hormonnak köszönhető. A progeszteron az ellensúlyozó, és ahogy a nevében is jelzi, a terhességért felel. Ha nincs egyensúly, és az ösztrogén mellől hiányzik a megfelelő mennyiségű progeszteron, akkor kóros elváltozásokat is tapasztalhatnak a hölgyek. Ilyen következmény a túlburjánzott méhnyálkahártya, a bő vérzés, a jóindulatú sejtszaporulat, ciszta, mióma, endometriózis, PCOS, nehéz megfoganás, hangulatingadozás, migrén, … és még sorolhatnám.

Úgy tűnik, napjainkban egyre gyakoribbak ezek a tünetek. Vajon miért? Ennek számos oka  lehetséges, nézzünk közülük egyet:

Amikor a világháború után, elkezdődött az iparosodás, a vegyipar is virágkorát élte.  A jó cél, először a malária kezelése és a szúnyogirtás volt. Később felfedezték, hogy a vegyszerek- összetételüknél fogva- rovarirtásra és növényvédelemre is alkalmasak. Az iparosodás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkező szennyeződésekből sajnos olyan anyagok kerültek közvetlen környezetünkbe, a táplálékba, vagy az ivóvízbe, amelyek változatlan formában a zsírszövetben felhalmozódva évekig a szervezetben maradnak, és károsító hatást fejtenek ki az endokrin rendszerre. (Tény, hogy a már betiltott DDT nevű rovarirtó méreg ma is kimutatható az élővilágban.)  Ezek a vegyszerek a bőrön, emésztőrendszeren, vagy orrnyálkahártyán keresztül az emberi szervezetbe jutva képesek  mimikálni az ösztrogéneket,,ezzel felborítva a kényes egyensúlyt.  Összefoglaló nevük, „xeno-ösztrogének”.

Hol jutnak ezek tudtunkon kívül a szervezetünkbe?

Többek között a permetszerekkel, gyomirtókkal, rovarirtókkal kezelt élelmiszerekből. Vagy – sajnos- az ivóvízből, mert az előbb felsoroltak és a különböző fogamzásgátló szerek, fájdalomcsillapítók, antibiotikumok is szennyezik a vizeket. A kozmetikai szerek sem veszélytelenek, mert azok többsége kőolaj származékot tartalmaz. Az aceton, a körömlakk, vagy a hajfesték is tartalmaz xeno-ösztrogént. A klór-származékokból, az öblítőkből, a mosó- és tisztítószerekből, a festékekből, de a szőnyegekből, ragasztókból, PVC-ből, sőt még a laminált parketta bevonatából is bekerülhetnek a szervezetünkbe. Külsőleg is látható jelzésük az ödéma és a csípő-has tájék indokolatlan súlygyarapodása.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy ne boruljon, illetve helyreálljon az egyensúly. Figyeljünk a figyelmeztető jelekre! Változtassunk az életmódunkon! Fontos a  xeno-ösztrogének kiiktatása, az elektroszmog minimalizálása, a stresszkerülés-stresszoldás, a rendszeres mozgás. Konkrét probléma esetén a szakember és az általa javasolt „gyógyulási metódus” a megoldás.

Lehóczki Laura

hormonegyensúly tanácsadó