Koronavírusos megbetegedésen átesett tapolcai hölgyek beszéltek megpróbáltatásaikról  a Tapolcai Média televízió stúdiójában a napokban az Egészség Fejlesztési Iroda (EFI) és a Tapolcai Média közös szervezésében.

Mindhárman ismert tapolcai szakemberek, Tóth Orsolya az EFI munkatársa, Labovszky Tamara  a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum társelnöke, szociális szakember és Györkös Vivien pszichológus. Labovszy Tamara számára nagyon nehéz volt a 31 napos karanténos időszak- árulta el, hiszen meglévő alapbetegsége miatt a tünetek három héten keresztül nagyon súlyosak voltak esetében. Szerencsére egzisztenciális szorongást nem kellett átélnie, mert munkahelye, munkája megmaradt. Legjobban a társas kapcsolatok hiányát, az elzártságot élte meg nehezen, mert – mint fogalmazott- a mindennapi életben is ezt tartja a legfontosabb értéknek. Szorongásra, bűntudatra adott okot, hogy gyakran arra gondolt, hogy talán miatta is megfertőződhettek emberek. Egyedülálló anyaként pedig azt kényszerült megélni, hogy gyakran saját kiskorú gyermeke gondoskodott róla. A sok rossz mellett viszont nagy öröm volt éreznie a felé áradó, különböző módokon megnyilvánuló rokoni, baráti szeretetet- mondta.   Tóth Orsolya 26 napon keresztül volt kénytelen otthon tartózkodni, bár tünetei alig voltak. Az elején volt benne némi düh, hiszen úgy gondolta, hogy aki egészségesen, sportosan él, az nem kaphatja el a betegséget. Végül arra jutott, hogy talán azért zajlott le nála ennyire könnyű lefolyással a koronavírusos állapot, mert a mindennapokban megtette az egészségéért, immunrendszere erősítésért azt, amit kellett.   Azt mondta, megtanulta értékelni azokat a dolgokat, amelyek a mindennapokban körülveszik, azt, hogy étel van az asztalon, hogy van mellette egy csodálatos társ és  kedvenc négylábúi, hogy van egy otthon, ahol jó lenni. Ami azonban hiányzott számára, az a rendszeres, szabadban végzett testmozgás, amit jógával, jógázással pótolt. Ez a mozgásforma és légzéstechnika nem csak testileg, de mentálisan is hasznosnak bizonyult számára. Tóth Orsolya munkáját ezen időszak alatt home office formában végezte, ami véleménye szerint hozzájárult ahhoz, hogy hasznosnak is érezhesse magát.  Györkös Vivien mindössze 10 napot volt karanténban, hasonlóan vélekedett mint Orsi, úgy gondolta,  ha el is kapja  a betegséget, de biztosan tünetmentes lesz majd. Nem így történt, gyengének érezte magát, gyakran úgy érezte, hogy elveszíti a kontrollt önmaga felett, viszont néhány nap után már sejtette, hogy nagyobb gond nem lesz. Számára a jól megszokott rendszeres testedzés hiányzott a legjobban, de az ízek, a szaglás elvesztése is a mindennapi  jutalmazó örömforrások lehetőségét szűkítette. A pszichológus  a bezártság idejét  azonban megismerkedett a gyógyító meditáció technikájával, amivel nagyon jó tapasztalatai voltak, gyakorlását másoknak is szívből ajánlja. /tl/