Sallay Misi 1910. október 27-én született Tapolcán. Életműve szövegíróként és zeneszerzőként egyaránt jelentős, számos ismert és népszerű magyar nóta, továbbá a Fradi induló (korábban TIAC induló) megírása is az ő tehetségét dicséri. Születésének 114. évfordulóján koszorúzási ünnepséggel emlékeztek a legendás cigányprímásra a helyi, a vármegyei és országos cigány önkormányzatok, továbbá a város és a TIAC képviselői a tóparti panteon falnál.

A cigány himnusz elhangzást követően, megemlékező beszédet Szikszai János Richárd, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat közelmúltban megválasztott elnöke mondott. Az elnök Sallay Misi életútját ismertette, illetve méltatta a tapolcai születésű zenész alkotói kvalitásait, nem mindennapi életművét. Sallay Misi emléktáblájánál elsőként Lendvai Ramóna,  a Tapolcai Roma Nemzetiségi Önkormányzat alenöke és Szikszai Csaba, az említett testület tagja helyezte el a megemlékezés koszorúját.

A TIAC sportegyesület és Tapolca önkormányzata nevében Rédli Károly elnök, illetve Bertalan Csaba képviselő koszorúzott. Koszorúval adózott  az 1970-ben, 60 éves korában Budapesten elhunyt Sallay Misi előtt  a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának alelnöke, Duka László is. /Töreky L/

Sallay Misi hányattatott sorsú gyermekévei alatt sokat betegeskedett, szüleit korán elvesztette. Anyai nagyapja nevelésében cseperedett felnőtté, ő ismerte fel zenei tehetségét és taníttatta. Magánúton Pécsett és Kaposváron végzett zenei tanulmányai költségéhez 15 éves korától hozzájárult: a helyi cigányzenekarokkal többször fellépett. Saját zenekarát 1929-ben Tapolcán alakította meg. 1931-35 között Pécsett, majd 1941-ig Baján volt zenekarvezető prímás. Ezt követően a frontig Ungváron muzsikált, majd a front elől a Dunántúlra menekült. 1945-ben Budapesten próbált szerencsét, és 59 éves korában bekövetkezett haláláig itt muzsikált számos, a 60-as években tett svájci és németországi kitérővel. Életműve szövegíróként és zeneszerzőként egyaránt jelentős, számos nótát írt Rácz Béla cigányprímás zenéjére (Virágzott az aranyerdő; Piros rózsák beszélgetnek; Jégvirágos, hideg tél volt; Talán majd egy napon), és saját nótái is ismertek és népszerűek: Minek neked a templom; Van egy régi szokásom; Nem neked születtem; Vége van egy olyan tiszta szerelemnek; Csak úgy mondom magának; Cifra tornyos szánkó; Szentjánosbogárka; Ez a legszebb emlék az én életemben; Fagyban, közepében a télnek; Este, ha lefekszik; Hervadozó ősznek; Józanságot ne várjatok; Dalos ajkú barna kislány; Cseresznyefa-virágzáskor. További jelentős nótái: Miért születtem csavargónak (Babos Károly); Kócos fejed, ha rám hajtod (Horváth Jenő).
Sallay Misi – Dankó Pista mellett – a nótatörténet talán legsokoldalúbb alakja: nemcsak zeneszerzőként, szövegíróként és cigányprímásként állta meg a helyét, hanem énekesként is. Több nótája az ő előadásában jelent meg először hanglemezen. 1943-ban Kalmár Pál Odeon lemezre énekelte Minek neked a templom c. szerzeményét; ez az első hanglemez, melyről Sallay Misi szerzeménye hallható. A háború után Sallay Misi tarolt Budapesten: egymás után jelentek meg szerzeményei saját és Solti Károly, Bihary József, Cselényi József, Szedő Miklós, Bálint Zoltán, Szalay László, Bóka László, Szántó Gyula, Vinczellér János, Rózsa Béla és Dóry József előadásában Durium Pátria, Mesterhang, Darling, Libertas, His Master’s Voice, Radiola és Qualiton lemezeken. Később, a 60-as évektől kevés olyan mikrobarázdás hanglemez jelent meg, amelyen valamely énekes ne énekelt volna Sallay Misitől.
Sallay Misi nemcsak a magyar nóta, hanem a könnyűzene hallgatói körében is ismert. A Ferencvárosi Torna Club, a fradisták tiszteletére 1948 óta himnusza az „F.T.C. Hajrá!” c. szerzeménye, amely Fradi-indulóként ismert, valamint ő a szerzője a Mecseki indulónak is (lásd Holéczy Quartett; Orlay Chappy hangszerelésében).