Július közepétől – a közelmúltban megszerzett engedélyek birtokában – hivatalos, hatósági régészeti tevékenységet végezhet a Wass Albert Könyvtár és Múzeum. Győrffy-Villám Zsombor régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum alkalmazottja, a két intézmény között létrejött szerződés alapján, a hét egy napján a tapolcai múzeum munkatársaként segíti a tapolcai járás tárgyi emlékeinek feltárását – tájékoztatott dr. Décsey Sándor, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója. – Augusztus elsejével kezdtük el a munkát, ez már a többedik alkalom, hogy terepen vagyunk – árulta el az igazgató a plébániakertben végzett talajradarozási munkálatok szünetében.

Talajradar és detektor munkában a plébániakertben

– Voltunk már Gyulakesziben egy fémkeresős lelőhely felderítésen, dolgoztunk Nemesgulácson, de Raposkán is talajradaroztunk már. Most itt Tapolcán dolgozunk a plébániához tartozó udvarrészben, ahol már 1987-88-ban dr. Törőcsik Zoltán vezetésével zajlottak ásatások. Akkor római kori falak, illetve korai neolitikumkori tárgyak kerültek elő a föld alól. Most nem ásunk, hanem gépekkel nézünk be a föld alá, hogy kiderítsük, a 80-as években felfedezett falaknak vannak e csatlakozásai, vannak-e még nem feltárt falak a helyszínen. Dr. Décsey Sándor hozzátette, ezentúl a környékben zajló beruházásoknál, minden olyan helyen, ahol 30 centiméternél mélyebb talajmunkát terveznek, a tapolcai intézmény végezheti a hatósági eljárásban előírt régészeti vizsgálatokat.

Győrffy-Villám Zsombor interjút ad a Tapolcai Médiának. A fiatal régész a hét egy napján a tapolcai múzeum munkatársa is 

A frissen fellelt ágyúgolyó töredék

Győrffy Villám Zsombor örömmel számolt be róla, hogy már a plébánia udvari feltárás első tíz perce is kifejezetten eredményes volt, hiszen a fémkeresős kutatás során, többek között harmadik századi Aurelius ezüstpénz, vas ágyúgolyó, korabeli cseréptető maradványok bukkantak elő alig egy ásónyomnyi mélységből. A fiatal régésztől megtudtuk, a talajradarozás csak az első munkafázis, hiszen a mért eredményeket később számítógépre kell vinni, ki kell értékelni és térképre helyezni. – Jó dolog, hogy vannak alaprajzaink a korabeli római épületekről, de még jobb, ha olyan tárgyakat is találunk, amelyek keltezik nekünk ezeket az épületeket, illetve később kiállítás formájában is bemutathatók – mondta. Hozzátette, régészeti szempontból Tapolca rendkívül gazdag hely, hiszen gyakorlatilag a kőkortól napjainkig lakott volt, ennek megfelelően több ezer év emlékei halmozódtak fel a földfelszín alatt.

Hangodi László történészt, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum főmuzeológusát, mint akkori szemtanút és résztvevőt arról kérdeztük, hogy miként emlékszik vissza az 1987-88-as, Dr. Törőcsik Zoltán személyéhez szorosan kötődő tapolcai régészeti feltárásokra, amelyek ugyanezen a helyszínen zajlottak, illetve miért szakadtak meg végül a munkálatok.

Hangodi László a városi televízió kamerája előtt

– 1987 nyarán kezdődtek az ásatások, akkoriban krumpli ágyássorok között lépdelve már római kori tegulák (peremes tetőfedő tégla) darabok sokasága sárgállott ki a talajból. Különösképpen nem kellett a talajt túrni sem, hiszen a felszínen már látszottak a későcsászárkori díszített kerámiatöredékek. A kutatóárkokban nagyon hamar kirajzolódtak a nagy alapterületű támpilléres kőépületek alapfalai, jöttek a szebbnél szebb római kori leletek. Akkor még a műszeres, detektoros keresés nem volt jellemző, ennek ellenére fémeket is találtunk, római kori tűzcsiholót, vaskulcsot és egyéb extraságokat is. Később elhomályosította a római kori falak feltárásának nagy örömét az újkőkori emlékek felfedezése, amely akkoriban elvarázsolta a szakmát, elvonva a figyelmet a római emlékekről. Onnantól kezdve nem úgy kezdődött Tapolca története, hogy „Tapolca már a római korban is…, hanem Tapolca földjén már az őskori ember is… Dr. Törőcsik Zoltán múzeum igazgató már az újkőkori leletekre koncentrált, a római ásatások kutatóárkait visszatemettük, a feldolgozó munka után a Tapolcai Múzeum Könyvtára sorozat első része Tapolca és a városkörnyék kőkori emlékeit dolgozta fel tudományos alapossággal. /Töreky L./