Távfűtés, strand üzemeltetés, helyi buszok, fizetős parkolók, ház üzemeltetés, közterületek karbantartása. Hat fő terület, amelyet a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., illetve a CselleHáz Kft. lát el városunkban. Mindegyik külön-külön is közvetlenül és érzékenyen érinti a lakosságot. A Tapolcai Média vendége volt a napokban Gáspár András igazgató, akit a két önkormányzati tulajdonú cég működéséről, idei eredményeiről, gondjairól és terveiről kérdeztük.
A tapolcai termálstrand számára az idei nyár rekordbevételt hozott, igaz, így is éves fenntartásának, költségeinek felét tudta kitermelni – tudtuk meg Gáspár Andrástól.
– Strandunk csúcsot döntött az idei nyáron, egy héttel meghosszabbítottuk a szezont, több, mint 40 ezer fizető látogatónk volt, a bevétel pedig meghaladta az 50 millió forintot. Összehasonlításképpen, 15-16 milliós bevétellel kezdtünk amikor néhány éve megnyitottunk. Idén több olyan napunk is volt, amikor a bevétel meghaladta az egymillió forintot, méghozzá úgy, hogy zsúfoltságról még nem kellett beszélnünk. A visszajelzésekből úgy láttuk, a legtöbben megtalálták azt az élményt, amiért érdemes volt jegyet váltani, hiszen tisztában voltak azzal, hogy a miénk egy kicsi, elsősorban családok számára megfelelő strand. Amit nagyon dicsértek a látogatóink, az a dolgozók kedvessége, a tisztaság, az árnyékos területek nagysága, illetve a Diák-és Közétkeztető Kft. által üzemeltetett büfé és lángosozó színvonala és kínálata. Azok akik kevésbé kedvelték a tapolcai fürdőt, azok leginkább azt hiányolták, hogy nincs külön úszómedence, így a sok fürdőző között a csúcsidőben gyakorlatilag lehetetlen volt úszni – árulta el az igazgató. Megtudtuk, a termálvíz hozama, mennyisége elegendő volt, viszont a 38 fok kevés. A termálvíz a forgatással is jelentősen veszít a hőfokából, azt melegíteni kell, ami sok áramot, energiát igényel. (A korabeli városi strandok vizét a régi technológiának megfelelően nem forgatták, hanem a vizet egyszerűen leengedték, majd újra feltöltötték. Ma már nincs így.)
Amíg a strandfürdő épületeinek, zöldterületeinek és gépi berendezéseinek karbantartása értelemszerűen az őszi, téli, tavaszi napokra esik, addig a távfűtésé nyárra.
– Készen áll a rendszer, bármikor tudjuk indítani. A fűtési szezon szeptember 15-től indul, de akkor indulunk csak, ha a közös képviselő, a ház megbízottja azt a Városgazdálkodási Kft-től kifejezetten kéri. Ezen a területen jelenleg nincsen létszámproblémánk. Répás Vince kollégám a helyi távfűtés mindentudója és Kovács Tamás informatikusunk együttműködésben gondoskodott róla, hogy teljesen automatizált legyen a hőközpont. A rendszer működtetéshez ma már kevés ember kell. Három éve fejeztük be a hálózatunk cseréjét, mindössze 120 méternyi olyan szakaszt hagytunk érintetlenül, amely jó állapotban volt, nem volt érdemes miatta feltúrni a várost. Gyakorlatilag néhány éves, szinte új csövek vannak a földben betoncsatornába fektetve és szerencsére a gáz ára is szép lassan lecsökkent, amely az energiahivatal által szabályozott, ma már vállalható szint.
Az idei nyár jobb helyi idegenforgalmi adatainak eredményeként, 15-20 százalékkal nőtt a parkolásból származó bevétel Tapolcán.
Polgármester úr kérésére lecseréltünk a három legforgalmasabb hely parkolójegy automatáját bankkártyásra. Egy kivételével beváltak, hozták azt, ami elvárható, az autósok kedvelik a használatukat. A többi automatát viszont nem tervezzük cserélni, hiszen az darabonként kétmilliós költséget jelentene, ráadásul a régi gépek sem eladhatók. Általában nincs bajunk az ötéves automatáinkkal sem, ha mégis, Kovács Tamás kollégánk nagyon precízen ellátja a karbantartásukat.
A városi tulajdonban álló épületek, házak üzemeltetése nem a VG Kft. leghálásabb feladatai közé tartozik – árulta el Gáspár András igazgató.
– Problémás terület. Az épületek állaga folyamatosan romlik, ami nem kis költség, évente több százmilliós kiadást jelent. Tavaly építész alvállalkozók bevonásával elkészítettük a város összes önkormányzati ingatlanának állapotfelmérését. A fő probléma, hogy a viszonylag sokak által végzett nyílászáró cserén kívül, szinte alig akad olyan cég, szakember, aki rendelkezésünkre tudna állni. Csak példaként említem, hogy egy kémény bontására és újrafalazására szinte lehetetlen kivitelezőt találni.
Jók a vélemények a város új helyi buszairól.
– Ma már elvárás, hogy legyen klíma a buszokban, a korábbiakban sajnos nem volt, és a járművek fém tartószerkezetei is erősen korrodáltak voltak. Amikor a két használt, de kitűnő állapotú svájci buszt megvettük, az egyikben működött a klímaberendezés, a másikba be kellett szereltetnünk. Ezek megkímélt járművek, nem rozsdásak, olyan országból jöttek, ahol utat fűtenek és alig sóznak, bízunk benne, hogy tartósak lesznek. Buszsofőrjeink nyugdíj mellett végzik a munkát, de jól bírják. Egyébként véleményem szerint új, 200 milliós buszokat egy Tapolca lehetőségű városnak nem szabad vásárolnia, ha csak az állam nem rendezi a számlát 100 százalékos pályázati támogatással.
Gáspár András a VG. Kft mellett, a CselleHáz kft. igazgatója is. Úgy fogalmazott, a CselleHáz Kft. Ködbaum József műszaki igazgató személyében egy kiváló, lekiismeretes kollégával az élen végzi a cégre háruló jelentős és sokrétű városüzemeltetési feladatokat.
A CselleHáznál viszont a dolgozói állomány feltöltése mindig nagy probléma. Jelenleg öt ember van a cégnél, akire mindig számíthat a vezetés, ezt a munkaterületet azonban nehéz ellátni ennyi emberrel. Ha késik emiatt mondjuk a fűnyírás, akkor azonnal jön a kritika. Ezek a kritikák természetesen jogosak, hiszen az elvégzett munkában mérhető a teljesítmény. A CselleHáz Kft-t teljes egészében az önkormányzat finanszírozza. Ha embert akarunk felvenni, akkor egyeztetni kell a várossal, jelezni, hogy szükségünk lenne rá. Két út van előttünk: vagy megpróbáljuk megemelni a dolgozói létszámot a feladatokra alkalmas emberekkel, vagy meg kell próbálnunk egyes feladatainkat alvállalkozóknak kiadni. /Töreky L./