A Ráday Mihály Város- és Faluvédő Szövetség (Hungaria Nostra) XL. Országos Találkozója és Szakmai Konferenciáját, Tapolca és a Tapolcai Városszépítő Egyesület szervezte meg a Veszprém-Balaton 2023 EKF projekthez kötődő pályázat támogatásával 2023. július 13-15. között. A plenáris, majd a szekció ülések a Tamási Áron Művelődési Központban, illetve a helyi izraelita temetőben zajlottak 14-én, reggel kilenc órától.

Elsőként Műemlékeink rangja az új magyar építészetről szóló törvényi szabályozásban címmel dr. Vukoszávlyev Zorán, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára előadását hallhatták a jelenlevők. Elhangzott: a már készülőben lévő magyar építészetről szóló törvény megpróbálja újrarendezni a változásoknak megfelelően az építés, az építészet ügyét a műemlékek vonatkozásában is . Dr. Nagy Gergely az ICOMOS MNB elnöke A közösség szerepe az örökségvédelemben – címmel a közösség, az egyén felelősségét hangsúlyozta a közösségi történelemben, aminek részei, képviselői vagyunk, és amely folytonosságának, fenntartásának biztosítása közös feladatunk – mutatott rá. A veszprémi vár felújítási munkálatairól Vörös Tamás számolt be. A Veszprémi Főegyházmegye főépítésze elmondta, hogy a vár területén a főegyházmegye a legjelentősebb tulajdonos, és a magyar állam által biztosított támogatásból 18 épületet tudnak majd felújítani. Nemessányi Klára restaurátor bevezette a városszépítő konferencia résztvevőit a keszthelyi Szent Miklós temetőkápolna középkori freskói restaurálásának, konzerválásának történetébe. A plenáris ülés utolsó előadásában Hangodi László a tapolcai ózsinagógát, annak feltárását, kulturális hasznosítását mutatta be. A jelenlévők a 18. századtól egészen napjainkig végigkísérhették a történésszel a tapolcai zsidóság, illetve leszármazottaiknak történetét, valamint megismerhették a hitéletük színteréül szolgáló zsinagóga históriáját. „A zsinagógához rituális fürdő (mikve) is tartozott, mely ma is megtekinthető. Az épület jelenleg magántulajdonban van, és kulturális rendezvények, kiállítások színhelye” – hangzott el többek között.

Az első szekció ülés a „Szakrális örökségünk” címet viselte, melynek helyszínéül a zsidó temető területén található szertartási terem szolgált. Az épület üvegmozaik díszkapuját a tapolcai származású Lessner család kanadai leszármazottja, Lessner Iván párja, Darlene Mace művésznő készítette a járvány idején. Az alkotás szimbólumai elmesélik nem csak a Lessner család, hanem a teljes tapolcai zsidóság több évszázados történetét is – árulta el Hangodi László. A szimbólumok között megbújik dr. Halpert Salamon rabbi képe, aki haláláig hirdette és cselekedte: „szeresd embertársadat, ne tedd néki azt, ami neked rosszul esnék, ez az egész a Tóra, a többi csak magyarázat!”

A szekció második és egyben utolsó előadásában Szeghalmy Bálint szakrális építészetével ismerkedhettek meg az ország városszépítői, kiemelten a tapolcai és sümegi protestáns, valamint a zalaegerszegi református templommal. A nagyváradi származású építészre nagy hatással volt Kós Károly munkássága, de elkötelezetté vált a népi építészet iránt is. Először Nagykanizsa városi mérnöke, majd 1929-ben Miskolc főmérnöke lett, az ő tervei alapján készült el a Deszkatemplom, és sok más munkája mellett Tapolca és Sümeg protestáns temploma is – derült ki Millisits Máté művészettörténész és Török Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor előadásából. A művészettörténész kitért még Csaba Rezső életére és építészeti munkásságára is.

Az eseményen részt vett Turi Török Tibor Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett, Podmaniczky díjas szobrász is, aki legújabb alkotását mutatta be a résztvevőknek. /ke/