11 Podmaniczky-díj, valamint a vándorbot (a következő országos találkozó rendezésének joga), illetve a jubiláló egyesületek oklevelei is gazdára találtak az EKF által támogatott Ráday Mihály Város- és Faluvédők Szövetsége 40. országos találkozójának záróünnepségén, pénteken. Az országos rendezvényt a történetében immár második alkalommal megszervező Tapolcai Városszépítő Egyesület a legrégebbiek között van a sorban, a helyi civil szervezet nevében Bertalan András elnök vehette át a négy évtizedes munkáért járó elismerést. A vándorbotot a rendezvényen többek között egy kisfilmmel is bemutatkozó Cegléd város nevében, Hegedüs Ágota alpolgármester és a Ceglédi Városszépítő Egyesület képviselője vette át Dobó Zoltán polgármestertől és Bertalan András elnöktől.
Az országos találkozó hivatalos sajtótájékoztatóját 16 órakor tartották, a Podmaniczky-díjakat rá két órára adták át a Tamási Áron Művelődési Központ színháztermében rendezett pénteki ünnepségen. Bődi Lívia alelnök, a távollévő Széphegyi László elnök nevében gratulált a díjazottaknak, majd a Podmaniczky-díj jelentőségéről fogalmazott meg gondolatokat. Elmondta, a díjat 1982 óta adományozza a Hungária Nostra mindazoknak a magánszemélyeknek, akik a legtöbbet tették épített, természeti és kulturális értékeink megismertetése és védelme érdekében. Az ajánlásokat a szövetség országos választmánya bírálja el és dönt arról, hogy az adott évben ki kapja az elismerést, amely egy bronz plakett Pallasz Athéné és Podmaniczky Frigyes arcképével a két oldalán.
A díjat az elmúlt 40 évben 418 magánszemély és közösség kapta meg. Idén Bődi Lívia, Kerner Gábor Petrovics László alelnököktől a kiskunhalasi Babud László építész és felesége Babudné Deák Ildikó, az aszódi Barlai Gyuláné, a gyöngyösi Báryné Dr. Gál Edit, a pécsi Őriné Dr. Fodor Márta és férje Őri László György, Tapolcáról Hangodi László és Pető Piroska, a debreceni Harangi Attila, a budapesti Ruttka Andrea , a sümegi Sándor Jenő kőfaragó, a budapesti Szántó András, a vajdasági dr. Szilágyi Mária vehették át a szövetség elismerését.
“Pető Piroska 15 éve foglalkozik tudatosan a Balaton-felvidéki táj értékeinek kutatásával, gyűjtésével. Számos településen végzett egyedi tájérték felmérést, diplomamunkája Mencshely község egyedi tájértékeinek katasztere. A hungarikum-törvény megjelenése óta folyamatosan vesz részt Értéktárak létrehozásában, a téma iránti elkötelezettsége egyre mélyül. Céljai között szerepel az értéktárak további bővítése, az értékek megismertetése, túrák, programok szervezése és lebonyolítása az értékek mentén, kiadványok szerkesztése. Kötődése a Balaton-felvidékhez kisgyermek kora óta erős, szüleivel egy Dörgicse melletti szőlőhegyen töltött sok időt, mely megalapozta későbbi érdeklődését és elhivatottságát a táj iránt. A természetjárás, hazánk értékeinek megismerése végigkísérte fiatal éveit, egyetemi tanulmányait már Veszprémben folytatta, ahonnan céltudatosan járta a falvakat, szőlőhegyeket. 2006-ban Balatonfüred vált otthonává, majd a Tapolcához tartozó Diszelben is gyökeret vert a család. A Magyar Turista újság részére rendszeresen ír cikkeket a Balaton-felvidéki kultúrtáj témájában. 2008 óta tagja a nagy múltú Káli-medence KörnyezetvédelmiTársaságnak, és lehetőségeihez mérten segíti az egyesület munkáját.”
“Hangodi László, a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum – Tapolcai Városi Múzeum történész-főmuzeológusa. 1968. március 7-én született Devecserben. 1991-ben a XXI. OTDK-n III. helyezett lett a hadtudományi szekcióban, mely révén mentesült a szakdolgozat írási kötelezettség alól. Párhuzamos képzés keretén belül a zsámbéki Tanítóképző Főiskolán megszerezte a honismereti szakkörvezetői képesítést is. 1991-től történelmet tanított a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban és vezette a Rómer Flóris Honismereti Szakkört. 1996-tól a tapolcai múzeum történészeként dolgozik. Főbb kutatási területei: 1848/49 Balaton-felvidéki eseményei, a tapolcai katonai repülés története, különös tekintettel az 1944/45. évi légiháború hadieseményeire. Mellék szakterületei a Tapolca környéki várak, kolostorok, elpusztult középkori templomok, az I. világháború, a tájegység zsidó kultúrtörténetének kutatása. Régészeti ásatások és hadtörténeti-régészeti feltárások rendszeres résztvevője. A Tapolcai Városszépítő Egyesület és a Csobánc Váráért Alapítvány tagja, katonai hagyományőrző. 2000-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktori iskolája, Történettudományi programján, a 19. századi magyar történeti alprogram doktorandusza volt. Tekintettel korábbi tudományos tevékenységére, konferencia részvételeire és megjelent publikációinak számára, a három éves képzési idő helyett a két éves képzésre nyert felvételt. Doktori szigorlatát 2003. júniusában „cum laude” minősítéssel tette le. Eddig megjelent önálló köteteinek száma 31.”
Az idén jubiláló, a szövetség megalakulásával azonos korú, de a fiatalabb egyesületek is elismerő okleveleket vehettek át. A legrégebbi gyöngyösi, budapesti, pécsi civil szervezet között ott találjuk a tapolcai egyesületet is. A Tapolcai Városszépítő Egyesület nevében Bertalan András elnök vette át. A sokáig a helyi városszépítő egyesület szárnyai alatt működő, de ahhoz ma is sok szálon kötődő Nőklub Egyesület elnöke, Varga Károlyné sokat tett azért, hogy Tapolca emlékezetes és színvonalas helyszíne legyen a város és faluvédők idei konferenciájának, ezért áldozatos munkáját Dobó Zoltán Polgármester és Bertalan András elnök külön is megköszönte a jelenlévők elismerő tapsától kísérve. A díjátadó ünnepségen a Batsányi Táncegyüttes műsora varázsolta el a közönséget, az ország városszépítőit a vacsorát követően a művelődési intézmény előtt meg is táncoltatták a tapolcai fiatalok. /Töreky L./
