Néhány hete alaposan meglepett, amikor egy világhírű japán zeneszerző, zongoraművésznő tapolcai fellépését hirdető szórólap került a kezembe. Minakami Hiroko koncertet ad május 8-án a Tamási Áron Művelődési Központban? Miért éppen Tapolca és egyáltalán…??? (Szerencsére alkalmam nyílt kérdezni, amiért a Japánban élő, de időnként Tapolcára hazalátogató Kövesdi Anikónak nagy-nagy köszönet jár.)
Ön népszerű előadónak, zenésznek, zeneszerzőnek számít hazájában, de a világban is elismert a neve, művészete. Mi az ami Magyarországra sodorta, ki és mi az ön “magyar kapcsolata”?
Zeneművészeti főiskolás koromban két tanárom volt. Az egyik cseh tanár. A másik tanár japán, de miután megnyerte a Liszt-Bartók Versenyt, Georg Soltinál tanult, és az Egyesült Államokban tevékenykedett. Ettől a tanártól gyakran hallottam Magyarországról és már akkoriban erős vágyam támadt rá, hogy egyszer eljussak az önök országába.
Már három évesen autodidakta módon zongorázni tanult. Családi örökség a zenei tehetsége, vagy sokkal inkább a híres japán szorgalom diadala, esetleg – ahogy az lenni szokott- mindkettő együttesen?
A szüleim nem művészek, nem zenészek. Pedagógus családban nőttem fel, de sajnos nem voltam szorgalmas gyerek (nevet). Ha jellemezni kellene magamat, akkor azt mondanám, hogy egy szabad ember vagyok, aki nem nagyon szereti a gyakorlást. De az, hogy én 3 éves korom körül, mielőtt még magasabb szinten zongorázni tanultam volna, már szinte tudtam zongorázni, csak annak tudhatom be, hogy előző életemből emlékszem rá. A keleti filozófiában nem csak egy életünk van, hanem többször újjászületünk. Én hiszek a reinkarnációban.
A japánokat nem csak szorgalmukról, együttműködő, közösségi szemléletükről, de arról is ismeri a világ, hogy minden tevékenységet igyekeznek művészi szintre emelni. Mit gondol erről, valóban létező ez a sajátos népkarakter? Önt személy szerint ez a fajta (művészi) maximalizmus mennyire jellemzi?
Azok a művészek és iparosok, akik például tradicionális ukie festményeket festenek, kimonókat készítenek, vagy építőipari és gyári alkatrészeket készítő mesteremberek, komoly színérzékkel, a műszaki munkához való makacs és becsületes hozzáállással rendelkeznek. Bizonyos karakterek, mint ez, határozottan léteznek Japánban, és ez teszi Japánt egyedivé és jóvá. Az én esetemben gyerekkorom óta közel állt hozzám a nyugati zene. Az a hely, ahol születtem és nevelkedtem, közel van a kontinenshez. Szerintem engem inkább a multikulturalizmus befolyásolt, mint a japán emberek jellemzői.
Minakami Hirokot szellemes emberként ismeri a közönség, aki nem csak zenéjével, hanem szavaival is hatni akar. Mi az üzenet, amit világszerte átad, vagy át szeretne adni a közönségnek?
Szeretném a világot összekötni a koncerteken meglátogatott országok történeteivel, élményeivel, a zene örömével, izgalmával.Tudom, hogy a tévhitekből és félreértésekből fakadó ellentét kommunikáció révén barátsággá alakulhat át.
A világ minden táján fellépett már, neves egyetemek vendégelőadója, a zene kontinensek között utazó nagykövete. Mi motiválja, hogy egy kisváros, kis színpadán is bemutassa művészetét és mi az amit elhoz nekünk május 8-án a klasszikus zene és az ön lelkének világából?
Nagy öröm számomra, hogy Tapolcán játszhatok. Ezt az örömöt szeretném mindenkivel megosztani Tapolcán, abban az országban, ahova vágytam régóta, azon a földön, ahol a hagyományos zene él.
A koncerten nemcsak klasszikus zene, hanem cigányzene, népdalok, videó, igazi crossover színpad lesz. Azt szeretném, hogy mindenki élvezze ezt a rendkívüli időt együtt. Alig várom, hogy találkozzak Önökkel. /Töreky László/
