Jánváry Zoltán és dr. Hidán Csaba László A végeken – végvári hagyományőrzés Magyarországon című könyvét mutatták be nagy érdeklődés mellet hétfőn este a Tópart Café-ban. A rendkívül igényes kiadványban, nagy gonddal, sokszor 8-9 részletből összeállított, német-alföldi festmények zsánerképeire hajazó fotókat, jeleneteket láthat az olvasó, mint például zsoldosztás, szerencsejáték, fegyvermustra, kovácsolás. Olyan alakok jelennek meg korhű formában, mint a pénzbeszedő, várfundáló, rabló, anya gyermekével és sok középkori mesterember.

Dr. Décsey Sándor, Tordai Róbert és Jánváry Zoltán a könyvbemutatót megelőzően

A történelmi témájú, fotókkal teli könyv már a második kötete annak a korábban megjelent kiadványnak, amelyet Tapolcán mutattak be két éve. Akkor már megismerkedhettek  a téma iránt érdeklődők a szerzőpárossal és korábbi munkájukkal, ami a 16-17. századi végvári vitézek életét mutatta be. Ezúttal a két szerző közül csak Jánváry Zoltán jött el Tapolcára  (dr. Hidán Csaba éppen egy tatárjárás korabeli film forgatásán dolgozott).

Zömében természetesen helyi és távolabbról érkezett  hagyományőrzők fogadták az érkezőket a Malom-tó melletti vendéglátóhelyen. Jánváry Zoltán grafikusművész-fotós és Dr. Hidán Csaba László A végeken – Végvári hagyományőrzés Magyarországon című könyvének bemutatójára ( a mű szerkesztője-tervezője Tordai Róbert grafikusművész volt) sokan voltak kíváncsiak.  A szerzőt és szerkesztőt dr. Décsey Sándor köszöntötte. A Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója köszönetet mondott Végh Tamásnak, a vendéglátóhely tulajdonosának , aki a kellemes hangulatú helyet biztosította a könyvtári rendezvényhez. Hosszú volt az út Kolozsvárról, és az Egyesült Államokbeli Nevadától Csobánc hegy váraljára, Tapolcára. Ezek voltak ugyanis a szerzők életének főbb állomásai. Jánváry Zoltán grafikusművész több mint két évtizeden keresztül élt a tengerentúlon és tanított a nevadai egyetemen, Dr. Hidán Csaba László egyetemi oktató, történész, hagyományőrző, keleti harc oktató pedig erdélyi születésű. Az első kiadvány, A vitézek tíz éven át készült. Jánváry Zoltán még Amerikában tartózkodott, amikor meglátta az interneten, hogy a várpalotai hagyományőrző, Csepin Péter lóháton járja be a Honfoglalás útvonalát. Ez indította el az érdeklődését a hagyományőrzés iránt, ekkor határozta el, hogy fotók segítségével mutatja be azokat, akik elhivatottan követik a nagy elődök útját és velük együtt adnak példát bátorságból, hazaszeretetből a ma emberének is. Nyaranta hazatért ez után, és kifejezetten kereste azokat az alkalmakat, ahol saját környezetükben és saját valójukban fotózhatja a katonai hagyományok őrzőit. Így jutott el a Gyulaffy napokra, a tordai huszár bálra, az egri és várpalotai hagyományőrző rendezvényekre is, ahol egy-egy bajvívás, csata után azonnal a rögtönzött, sátorban felállított műtermébe invitálta a vitézeket, ahol különleges technikával készültek el a kiadványokban is látható elképesztően élethű fotók.

Megtudtuk, ugyanarról a témáról egy fekete-fehér és egy színes fotó is készült , amelyet aztán egymáson áttűnve, a hitelesség szolgálatába állított utómunka követett. Az alkotó hangsúlyozta,  sosem kellett különleges beállítással kísérleteznie a modelleket illetően, mert valamennyien hitelesen viselik a ruházatukat, fegyvereiket és ez azonnal látszott azon is, ahogyan a kamera elé álltak.

Az első, 140 képet tartalmazó album két korszakot mutat be. A 16 és 17. század jelenik meg fotókon, dr. Hidán Csaba László szakértő, világos, rövid szöveges kiegészítéseivel. A szereplők sokszínűek, hiszen hazánk a világ közepének számított ebben az időszakban, ugyanis itt találkozott össze a kelet és a nyugat valamennyi katonája, így egy magyar hajdúnak, egy magyar vitéznek tudnia és ismernie kellett mindkét világ harcmodorát és fegyverzetét. Rajtuk múlott, hogy ma is itt élhetünk és magyarnak vallhatjuk magunkat- tette hozzá. Az első és a második kötet is tiszteleg a korabeli császári és török katonák előtt is, róluk is készültek hagyományőrzők közreműködésével fotók és leírások. A második kötetben a szerzők szerepeltetik azokat a hagyományőrzőket is, akik közvetlenül nem vesznek részt a harcokban. Ilyenek például a lányok, asszonyok, gyerekek illetve a különböző mesterséget űző férfiak. Már a harmadik kötet is készen van- mondta a grafikusművész szerző, ennek témája pedig a Vadászat lesz dr. Hidán Csaba ötlete alapján. A kötet nyomdakész, már csak pályázati lehetőségre, esetleg befektetőre vár, hogy megjelenhessen- derült ki a könyvbemutatón. /tl/