Nagy Miklós, a Tapolcai Trappolók futója élete legnagyobb sportkihívását teljesítve célba ért a Spartathlonon. Óriási összefogás, hatalmas akaraterő és kimagasló eredmény, talán ezek azok a szavak, melyek legjobban jellemezték a megmérettetést.

A Spartathlon egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtolt és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király, Spárta főterén álló szobráig futottak. Földesi József, a Tapolcai Trappolók Egyesület elnöke, a tavalyi Spartathlon verseny résztvevője ismertette az útvonalat: „-Történelmi helyszíneken vezet végig az út. A futók Athén belvárosából a tengerpart felé futnak, és Elefszína, Megara és Kineta érintése után, 78,5 kilométernél érik el a Korinthoszi-csatornát. A csatorna után a Peloponnészosz-félszigeten az ókori Korinthosz, Nemea és Lürkeia után, 159 kilométernél érik el a közel 1200 méter magas Parthenio-hegyet, ahol Pheidippidész a monda szerint találkozott Pan istennel. A hegyet követően Nesztani és Tegea érintése után érik el Spártát a futók. A cél Spárta pálmafákkal övezett főterén, Leonidász király szobránál van és a verseny Leonidász lábának megérintésével ér véget.”

A célba érkezés pillanata fotó: Helyszíni

Miklós elszántsága, kitartása, még a verseny után pár nappal is erőteljesen érezhető. Nem tudok olyat kérdezni, amire ne széles mosollyal arcán, elégedetten válaszolna. Minden akadályt és nehézséget,- aminek a tizede is elég lenne egy átlagembernek, hogy feladja a versenyt,- olyan könnyedséggel kezelt, melyre nincsenek szavak. Ő magának szeretett volna bizonyítani.

És ez maximálisan sikerült is. Idén 27 magyar induló szerepelt a rajtlistán, közülük csupán 14-en értek célba, Miklós a harmadik helyen 29:08:26- os idővel. „- Végig élveztem a futást. Nagy buli volt, mert nagyon akartam az elejétől kezdve. Érzésben azt kaptam, amit vártam, azonban eredményben sokkal jobb lett, mint amit gondoltam. Három éve erre a versenyre készültem, tulajdonképpen az utolsó két év csak erre lett kihegyezve.

Rengeteget kaptam a közösségtől a csapattól. 8 évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy leteszem a cigarettát és életmódot váltok. Az első 500 méter is gyilkos volt ezután. Aztán elindultam az első versenyemen és a csapat, a közösség biztatása űzött, hajtott idáig.” – emlékszik vissza Nagy Miklós. Földesi József a Trappolók elnöke, rutinos spartatlonista kísérőként, edzőként segítette Miklóst élete céljának elérésében.

Nagy Miklós és Földesi József erős párosnak bizonyult fotó: Helyszíni

Alázattal, Miklós minden igényét árgus szemekkel figyelve kísérte az úton. Elmondása szerint, egyszer sem látta Miklóson azt, hogy feladná. Végig tudatosan, a tervek szerint futott. Az itthoni csapatot pedig informálta, tudósította a különböző szakaszokon elért eredményekről, így a Trappolók és a szurkolók élőben izgulhattak társukért és együtt élhették meg,- még ha csak az interneten keresztül is-, azt a felemelő és egyben megható pillanatot, mikor Miklós ráfordult az utolsó egyenesre, Józsi kihajtogatta a magyar zászlót és együtt tették meg az utolsó lépéseket a célig. /hg/