Happy end hiányában is nagy taps járt a Batsányi színjátszóknak
Molnár Ferenc Olympia című vígjátékától, talán népmesei hagyományaink mély beívódása miatt, örömteli, "holtomiglan-holtodiglan" befejezést remél a közönség, de végül valami mást kap helyette
Molnár Ferenc Olympia című három felvonásos vígjátékától, talán népmesei hagyományaink mély beívódása miatt, örömteli, „holtomiglan-holtodiglan” befejezést remél a közönség, de végül valami mást kap helyette. Ennek ellenére a Batsányi Színjátszó Kör tagjai a legördülő függöny utáni közönségtapsból ítélve, egy-két óra erejéig remekül elszórakoztatták a publikumot. Az N. Horváth Erzsébet vezette társulat legutóbbi teltházat eredményező színházi produkcióját, a Zalahalápon tartott első bemutatkozó előadást követően tekinthették meg a helyi színházkedvelők május 14-én, a Tamási Áron Művelődési Központ színháztermében.
Molnár Ferenc darabját egyébként a térség több településén is bemutatja az amatőr társulat hamarosan. Tapolcán is, legközelebb e hó 30-án, este hét órától. Az ok, hogy sokan csak utólag értesültek az előadás sikeréről, vagy későn kapcsoltak és már nem kaptak jegyet a 14-i előadásra.
Az Olympiáról érdemes elmondani, hogy egyik darabja a „magyar az idegenek között” jellegű Molnár írásoknak, amely ugyan kritikus hangvételű a monarchikus arisztokrácia irányába, de korántsem osztja vérszomjas vehemenciával a „magyar igazságot”. Mindenesetre a rendező és színjátszói is inkább a szerelmi civódás körüli romantikus és egyes jellemek megnyilvánulásaiból fakadó humoros fejlemények kibontására helyezték a hangsúlyt. Az események neoklasszikus jellegű, szépen és otthonosan berendezett szobai díszletek között, századfordulós viseleteket tükröző kosztümökben zajlottak. Jól érzékelhetően komoly hangsúlyt kapott a megvalósítás során a legapróbb részletekig kidolgozott díszletvilág, amely valószínűleg már önmagában is kivívta a közönség tetszését.
A rokoni és társadalmi elvárások kelepcéjében raboskodó Olympia hercegnő szerepében Szabó Tímea, a leparasztozott és bűnöző hírében álló, de valójában igazi úr huszárkapitány jelmezében Réwész Dávid jól alakította a két szerelmes problémákkal terhelt kapcsolatát, jellembéli különbözőségét.
A Plate-Ettingen herceget alakító Tihanyi Zoltán a szilárd meggyőződéssel élő arisztokrata reakcióit és hozzáállását mutatta meg a közönségnek. Grünceiszné Józsa Zsuzsannával Eugénia, Némethné Varga Katalinnal pedig Lina grófnő szerepében találkozhattunk, mindketten kiválóan formálták meg a rájuk bízott karaktereket. Szórakoztató volt Németh János színészi játéka is, aki a nem túl pengeeszű, de legalább remekül befolyásolható Krehl csendőr alezredes szerepét alakította. Akin pedig mindig meglepődünk, pedig már nem nagyon kéne, az Torma Tamás profizmusa, aki Albert gróf szellemes, könnyed személyiségével ajándékozta meg a Batsányi Színjátszó Kör előadására kíváncsi publikumot. /Töreky László/