Hangodi László történész, főmuzeológus tollából született és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, illetve a Tapolcai Városi Múzeum kiadásában jelent meg a napokban a Tapolca város I. világháborús emlékkönyve 1914-1918 – című helytörténeti kiadvány. A könyv pénteki bemutatója az elmúlt időszak egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó könyvtári eseménye volt. A kinézetében és tartalmában is igényes mű Tapolca első világháborús mindennapjaiba nyújt betekintést, miközben megismerhetjük a frontot megjárt katonák személyes sorsát, korabeli levelezését és szinte minden mást,  ami az első világháború helytörténeti vetületei kapcsán menthető és megőrzésre érdemes volt az elmúlt évtizedekben.

– Ez a gazdagon illusztrált,  562 oldalas mű Tapolca város, az itt lakók és frontokon szolgálatot teljesítők első világháborús történetét dolgozza fel párhuzamosan az első nagy háború történetével. Könyvtárunk, múzeumunk számára ez a nap, ez a könyvbemutató egy ünnep- fogalmazott köszöntőjében Dr. Décsey Sándor igazgató, aki örömmel konstatálta a kiadvány és szerzője iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődést.

Mayer Jácint a könyv keletkezésnek előzményeiről, illetve személyes motivációiról is megkérdezte a szerzőt /fotó:tl/

Hangodi László beszélgetőpartnere Mayer Jácint, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője, a szerző tanítványa, a „tanár úr” vezetésével működő honismereti szakkör hajdani tagja volt. Mayer Jácint szerint a könyvbemutató főszereplője aligha szorul részletes bemutatásra, hiszen 25 éve dolgozik a városi múzeumban, rendkívül termékeny szakmai életutat mondhat magáénak és szinte minden tapolcai előtt jól ismert a tevékenysége. Felvezetőjében rámutatott,  az I. világháborút és annak tragikus következményeit a magyar társadalom a világégést követően nem tudta feldolgozni, később a II. világháború utáni időszak sem hozott enyhülést e téren. Egyfajta fellendülést jelentett viszont az első világháború közelmúltbeli centenáriuma, amikor is elkezdődtek a háború veszteségeinek, áldozatainak összegzései, a hősi emlékművek megújulása, a katonai sírok felújításai országszerte.

Hangodi László most napvilágot látott kötete részben helytörténeti kiegészítése ennek a folyamatnak, azonban a szerző már évtizedekkel ezelőtt elkezdte a munkát. A könyv ebben a formában ma már nem születhetne meg, hiszen az első világháborút megjárt riportalanyok közül ma már senki sem él, ők még a nyolcvanas években mesélték el történetüket. Közben Hangodi László megjárta a világháború magyarok számára fontos helyszíneit, terepmunkákat végzett Olaszországban és végigjárta a galíciai, erdélyi, szerbiai hadszíntereket is.

A város főmuzeológusa a  téma iránti elkötelezettségét családjától, ifjú éveiből eredeztette. Elmondta, a szájról-szájra terjedő világháborús történésekről, a  dédapáiról, Hangodi Tamás tüzér-közlegényről és Baranyi János tüzér-szakaszvezetőről szóló családi legendáriumok már korán megragadták. A gimnazista évek nyarain fáradhatatlanul készítette interjúit, mire leérettségizett 300 órányi hangfelvétel volt a birtokában a második világháborút megjárt öregektől. – A Gulyás testvérek Én is jártam Isonzónál című filmjét ez időben egy májusi napon volt szerencsém megnézni a városi moziban, a film gyakorlatilag a moziszékbe gyökereztetett. Kis matekozás után jött a gondolat, ha a Gulyás testvérek találtak élő első világháborús katonákat, akkor nekem is sikerülhet… – emlékezett vissza a könyv fontos fejezeteit adó interjúk elkészítésének időszakára a szerző.  /Töreky L./