Hangodi László történész, főmuzeológus A felső népiskolától a polgári fiú iskolán át az idősotthonig-című, frissen megjelent helytörténeti kötetét mutatták be pénteken a könyv témáját adó  Dr. Somogyi József Idősek Otthona épületében. A szerző szerint, a Kossuth utcában álló, ma már szociális intézményként funkcionáló közel 145 éves intézmény jelentősége kiemelkedő, hiszen ez az épület az elkészülte óta talán a legtöbb tapolcai lakos életében játszott szerepet és hagyott nyomott valamilyen formában.

 

 Hangodi László:  “ez a könyv egy keményfedelű, felpattintható időkapszula”

 

A könyvbemutató meghívottjaihoz elsőként a kiadvány megszületését szorgalmazó és támogató Dr. Somogyi Katalin szólt. Az otthon vezetője köszönetet mondott azoknak a személyeknek, szakembereknek, akik az idősotthonná válás nehézségektől korántsem mentes folyamatában részt vettek, segítették a beruházást, de azoknak is, akik a nagy múltú, impozáns helyi épület történetét feldolgozó könyv megszületéséhez fotóval, dokumentummal, vagy éppen adatközléssel, visszaemlékezéssel hozzájárultak.

 

 

80-as évek

 

Dr. Somogyi Katalin és Hangodi László a Dr. Somogyi József Idősek Otthonának közösségi pincetermében megtartott könyvbemutatón 

 

A Tapolca múltjához, történetéhez, az itt élő emberek életéhez szorosan kötődő épületről és a róla szóló könyvről maga a szerző osztotta meg gondolatait. Hangodi László szerint, a Dr. Somogyi József Idősek Otthonának helyet adó ingatlan történetét feldolgozó helytörténeti kiadvány “egy olyan keményfedelű felpattintható időkapszula”, amely keresztmetszetét kínálja annak a valóságnak, amely e falak között zajlott az elmúlt közel másfél évszázadban. Az archív fotókkal, dokumentumokkal gazdagon illusztrált, tartalmi és formai téren is minőségi helytörténeti kiadvány első néhány oldala a megépítés előtti időszak viszonyaiba, a telken korábban álló “városi csordásház” idejébe repíti az olvasót.

 

 

 

Majd megismerjük azt a hosszú és izgalmas történetet, melynek első fejezeteként a városi képviselő-testület 1873. december 21-ei ülésén dr. Beszedits Ede orvos, az iskolaszék elnöke bemutatta egy új felső népiskola tervrajzait…A kötet megszületésében főszerepet vállaló Dr. Somogyi Katalin, a könyv előszavában szépen megfogalmazza a kiadvány megszületésének motivációját és azt az érzést és lelki kapcsolódást, amely egy kőépület és a benne élő, tanuló, tanító, dolgozó ember között létrejöhet. “…tőlünk emberektől függ, hogy egyes épületek több száz évig is fennmaradjanak és eközben többször is megújuljanak. Irigylésre méltó adottsága ez egy épületnek, amely olykor-olykor megérdemli, hogy felkutassuk az “életét” és bemutassuk a jelen és jövő generációi számára. Fogadják tőlünk ezt az “életrajzot” olyan szeretettel és tisztelettel, amilyen tisztelettel és szeretettel ápoljuk épületünket…”   /tl/

 

A közelmúlt is történelem ma már

 

 

Egy nagy múltú tapolcai épület, amelynek “életrajza” lett

| hírek, közélet, kultúra, Múltidéző |