2007 óta, minden év szilveszterének délelőttjén, tapolcai katonák, katonai hagyományőrzők ünnepélyes, de baráti keretek között megemlékeznek a tapolcai laktanya 2005. december 31-i utolsó munkanapjáról, majd másnapi hivatalos és végleges bezárásáról a Dobó lakótelep haditechnikai parkjában.

Horváth Gábor a szervező egyesület nevében köszönti a jelenlévőket. „Máig hibás lépésnek tartom a laktanya bezárását” – fogalmazott

Az elhunyt bajtásakról egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a résztvevők

Igényesen elkészített makettek a rakétások tiszteletére

Az esemény most is a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület és az MN 1480 Baráti Kör szervezésében zajlott, ünnepélyes zászlófelvonással, tiszteletadással, majd kötetlen baráti beszélgetésekkel, forraltborozással. A megemlékezőket Horváth Gábor egyesületi elnök köszöntötte elsőként. Elmondta, a tapolcai helyőrség utolsó munkanapja 2005. december 31-én volt, 2006 január elsejével a helyi kiképzőközpontot törölték a honvédség hadrendjéből. – Ezzel a döntéssel egy olyan laktanya szűnt meg véglegesen, amelynek története egészen a Monarchia korába nyúlik vissza. A másfél évtizede megszületett politikai, katona-szakmai döntést személy szerint hibás lépésnek tartom- zárta gondolatait Horváth Gábor, majd átadta a szót a város polgármesterének.

Dobó Zoltán immár hatodik éve résztvevője a megemlékezésnek

Dobó Zoltán szomorúan konstatálta, hogy a megemlékezők száma kevesebb a korábbiaknál, sokan nincsenek már az élők sorában. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a kormányzat által ígért hazai haderőfejlesztés valóban megtörténik és az ország egy olyan hadsereget tud felállítani, amelynek katonái a béke és a magyar határok megvédésével képesek lesznek szolgálni a hazát. A beszédeket követően a jelenlévők az elhunyt bajtásakról név szerint is megemlékeztek, köztük Magyar Ferenc, Kassai Csaba, Sebők János, Kovács Árpád, Németh Mihályné Rózsika,  Varga József, Lévai István, Nagy József és Szabadi Tibor emlékének adóztak néma főhajtással. /tl/