Nyáry Krisztián, a nagy sikerű Így szerettek ők sorozat szerzője, könyvbemutatót tartott a Wass Albert Könyvtár és Múzeum emeletén a napokban. A közönségtalálkozó apropóját az adta, hogy tavaly az olvasók elé került a szerző Így ettek ők című kötete, amely az eddigiektől eltérő, szokatlanabb megközelítésből enged bepillantást híres magyar irodalmi személyiségek alkotásaiba. A szerzővel Kovács Rita író, tanár, kritikus beszélgetett.
A népszerű író legújabb könyvében olyan pályatársakat mutat be, akik az evésen és étkezési szokásokon keresztül mutatják be hőseiket, környezetüket. Nyári Krisztián a könyvvel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az evés, mint hétköznapi jelenség, sokszor mélyebb dolgokra is rámutat. Az, hogy a szereplők mit esznek, az ételt ki készíti el, vagy az hogyan kerül az asztalra, sokat hozzátesz egy-egy mű értelmezéséhez. A szerző a könyv születésével kapcsolatban elmondta, első körben összegyűjtötte azokat az írókat, akik szereplői lehetnek a művének. Körülbelül hetven híres irodalmi személyt sorakoztatott fel, akikkel kapcsolatban úgy gondolta, hogy valamilyen közük lehet a szakácsművészethez. A kutatások során ez a szám több mint a felére, harmincra csökkent. A szerző hozzátette, könyvében nemcsak a bőség jelenik meg. József Attilán keresztül például a nélkülözéssel is találkozhatunk.
A bemutatón több érdekességre is fény derült. Ilyen például, hogy a gyűjteményben csupán egyetlen női szerző jelenik meg, ugyanis a hazai írónők nem foglalkoztak írásaikban ezzel a témával. Ennek okát Szabó Magda fogalmazta meg, aki elmondta, hogy az ennivalót nagyon sokáig a férfiak elé tették, akár otthon, akár egy vendéglőben. Ezzel szemben a nők az ételt előállították. Az írónő életével kapcsolatos írásokból az is kiderül, hogy a felmenői között nagyon sok ígéretes hölgyet látott, akik azért nem tudták kibontakoztatni tehetségüket, mert a konyha fogságában éltek. Szabó Magda valószínűleg ezért is hangoztatta büszkén, hogy nem főz és az ételei közel sem finomak.
Az irodalom és gasztronómia köteléke Nyáry Krisztián szerint nagyon is szoros, hiszen ha változik a nemzeti kultúra, akkor változnak a táplálkozási szokások is. A magyar étkezési kultúra a XIX. században nagy átalakuláson esett át, és ez a változás az irodalomban és más művészeti területeken is nyomon követhető. Ekkor vált népszerűvé a pörkölt, a gulyás vagy a túrós csusza, melyeket mai napig fogyasztunk. Petőfi Sándor például ugyan olyan híve volt a gulyásnak és a túrós tésztának, mint a népdaloknak. A szerző a közönségtalálkozón arról is mesélt, hogy az irodalom meghatározó témája a szerelem és a halál. Nem véletlen, hiszen ez két olyan terület, amit racionálisan az emberiség nem tud megmagyarázni. Az irodalom pedig segíthet abban, hogy fel tudjuk dolgozni az ezekkel kapcsolatos érzéseinket. Ehhez képest a főzőtudomány teljesen hétköznapi jelenségnek tűnhet, és sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is kell egy álalános jelenségről annyit írni. De elég csak olyan nagy írókra gondolnunk, mint Móricz Zsigmond, aki az étkezésen keresztül mennyi mindent el tudott mondani az adott társadalomról, a lecsúszott dzsentrikről, vagy a felkapaszkodott újgazdagokról. Nyáry Krisztián egyébként szívesen tartózkodik a vidékünkön. Szívesen alkot egy jóbarátjának Tapolcához közeli házában, mert szereti a nyugodt, szép környezetet. A közönségtalálkozón a szerző elmondta, jövőre fog megjelenni következő munkája, ami szintén az irodalom és egy hétköznapi helyszín, a kávéházak kapcsolatát dolgozza fel. /sz.z./