Államalapításunk helyi ünnepe hagyományosan a Fő téren, a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar térzenéjével kezdődött. A program a Templom-dombon zászlófelvonással, illetve a Szent István szobor koszorúzásával folytatódott. Később Udvardy György veszprémi érsek, Csonka Nándor esperes, plébános koncelebrációjával tartott szentmisét Szent István tiszteletére, de Kóródiné Demeter Orsolya református lelkész is szólt a hívekhez. Az ünnepség Dobó Zoltán polgármester gondolataival és szeretetvendégséggel folytatódott a templom melletti gesztenyés parkban.

Udvardy György érsek idén Tapolcán celebrált Szent István napi ünnepi szentmisét. Úgy fogalmazott, jövetelének oka, hogy jelenlétével is erősítse a hitet, az elköteleződést Jézus Krisztus mellett. Rámutatott, építeni csak sziklára lehet, a kérdés pedig az, hogy mit tekintünk sziklának. István király saját korában Jézusban fedezte fel végérvényesen a sziklát, szem előtt tartva népének múltját és jövőjét. – Erre épített egyéni életet, családja és nemzete életét. Döntött és ki is tartott Krisztus mellett, mély meggyőződés és áhítatos kitartás jellemezte. Nem politikai manipulációból vállalta a hitet, hiszen országát felajánlotta Szűz Máriának. Ha korábban nem ezt látta volna az atyjától, ezt a személyes meggyőződést, akkor semmi sem vezette volna oda, hogy elköteleződjön Jézus Krisztus mellett. Rá építette törvényeit, miközben meggyőződése volt, hogy Isten a törvényhozó. Szent István király biztosította népe testi-, lelki-, szellemi jövőjét. Azok a népek, azok a közösségek, akik akkoriban nem így tettek, elbuktak. Krisztus ma is az ember jövőjét jelenti, mert ha érték nélküli törvények irányítják életünket, az tragédiákba, válságokba sodorja az embert. Szent István törvényeivel közösséget, sorsközösséget teremtett – mutatott rá Szent István hitének erejére az érsek.

A város nevében Dobó Zoltán polgármester is méltatta Szent Istvánt és örökségét. – Abban az időszakban, amikor István elfogadta a pápától a koronát, felemelkedtek és tűntek el nemzetek, országok. Mi nemzetként fennmaradtunk az elmúlt ezer évben, miközben rengeteg változást értünk meg és szenvedtünk el. Jött a tatár, a török, a német, de most is magyarul szólhatok önökhöz, magyarul szól a mise, az egyik legrégebbi keresztény nemzetállam ünnepén vehetünk részt. Ehhez ma is az alapértékek felismerése, szövetségek kialakítása szükséges azokkal, akikkel világnézetünkben, erkölcsi felfogásunkban, egymás tiszteletében és elfogadásban meg tudunk állapodni – fogalmazott a város polgármestere, aki hagyományosan a Batsányi Táncegyüttes tagjainak közreműködésével vágta fel a megszentelt új kenyeret. /tl/