Olyan asszonyokról, asszonysorsokról írt és rendez kamaraszínházi darabot a közelmúltban megalakult Főnix Színjátszó Egyesület elnöke N. Horváth Erzsébet, akiknek férjei térségünk történetének, leginkább művészeti életének hírességei, vagy meghatározó személyiségei voltak. A Szegedy Róza, Baumberg Gabriella, Pauler Júlia Szidónia és Beretz Katalin életéről szóló zenés mű címe: Küldetéses asszonyok. A sümegi és tapolcai amatőr színjátszókkal formálódó darab próbáinak, majd február 24-i bemutatójának a megújult tapolcai Ó Zsinagóga ad otthon. A közelmúltban az egyik próbán jártunk, ahol a mű írója, rendezője, az egyesület elnöke tájékoztatott a Főnix megalakulásáról, első színházi munkájukról.
– Egyesületünket a tavalyi év végén jegyezték be, színházi elképzeléseinket a Tapolcai Értékmegőrző Egyesület, illetve annak elnöke Neszler Imre vette pártfogásba, aki helyet is biztosított számunkra. A Küldetéses asszonyok négy, a Balaton-felvidéken jól ismert híresség, teremtő, alkotó ember hitvesének életét mutatja be, pontosabban életük azon meghatározó szakaszát, pillanatait amely egyfajta küldetéssel, küldetéstudattal, halálig tartó elhivatottsággal gazdagította őket. Kisfaludy Sándorról és Batsányi Jánosról korábban már írtam színdarabot, ezekben Szegedy Róza és Baumberg Gabriella figyelmet kapott.
Badacsony híres festőművészéről, Egry Józsefről és Pauler Júlia Szidónia társadalmi korlátokat ledöntő nagy szerelméről még nem. Igaz, korábban, valamikor a rendszerváltás hajnalán Udvardy Erzsébet festőművésszel beszélgetve, Cserhalmi György általunk megálmodott alakításával egy nagyratörő, de végül sajnos meghiúsult filmötlet született meg bennem velük kapcsolatban.
Az edericsi Afrika múzeumot létrehozó dr. Nagy Endre özvegye a közelmúltban hunyt el. Halála óta neve, életműve sajnálatos módon háttérbe szorult, pedig ez az asszony sokat tett a híres vadász férjével közös céljaikért, egy szeletnyi Afrikáért Balatonedericsen, joggal kiérdemelve a figyelmünket.
Dr. Nagy Endréné Beretz Katalint még újságíróként ismertem meg. Beszélgetéseink során derült ki, hogy megőrizte 1972-es, Erika írógépen írt naplóját, amely akkor született, amikor meglátogatta harmad unokatestvérét, Endrét Afrikában. Katalin rám bízta a féltve őrzött kincsét, és arra kért, segítsem, hogy abból könyv készüljön. Így lettem szerkesztője, tipográfusa a Randevú a Kilimandzsárónál című műnek. Megismerve élettörténetét, mély meggyőződéssel vallom, hogy ő is küldetéses asszony volt. A Tapolcai Életrajzi Lexikonban alig találunk asszonysorsokra vonatkozó dokumentumokat, ami még inkább elkötelezetté tett a téma iránt – világította meg a darab létrejöttének hátterét, motivációit N. Horváth Erzsébet, a Főnix egyesület elnöke, a mű írója és rendezője.
Megtudtuk, a Küldetéses asszonyok zenéjét Bock Attila – Márió és Román Iván hegedűművész írták, a szerepeket Kása. B. Tímea (Szegedy Róza/Baumberg Gabriella), Torma Tamás (Batsányi János/Kisfaludy Sándor), Csehné Nagy Elvira (Pauler Júlia Szidónia), Cseh Gyula (Egry József festőművész), Mejlinger Anita (Beretz Katalin) és Bokkon Gyula (Dr. Nagy Endre) formálja majd, a krónikás szerepében Réwész Dávid lép közönség elé. A rendező asszisztense: Pásztor Miklósné. A mű bemutatója február 24-én (szombaton) délelőtt 10 és délután 15 órakor lesz Tapolcán, az Ó-zsinagógában. Március 2-án (szombaton) 15 órakor Sümegen, a Kisfaludy Sándor Művelődési Központban láthatja majd a közönség. A belépés mindkét helyszínre díjtalan. /Töreky L./
