Sümegi, devecseri, lesenceistvándi, badacsonytomaji sikerek után, a Batsányi Színjátszó Kör tagjai Tapolcán is bemutatták a két és fél évszázada született Kisfaludy Sándor életéről szóló, A nyughatatlan lélek című zenés- táncos színművet. A darabot, a darabban elhangzó dalok szövegeit, N. Horváth Erzsébet írta, a szinmű zenéit Bock Attila-Márió szerezte, Kisfaludy Sándort Torma Tamás alakította. A darabban közreműködött a Szabó Csaba vezette Tördemic Néptáncegyüttes és a Járdányi Pál Zeneiskola tanára, Román Iván hegedűművész is. A tapolcai  előadás, a korábbiakhoz hasonlóan, telt ház előtt zajlott és nagy sikert aratott. A darab színrevitele kuriózum volt abból a szempontból is, hogy egy színpadon játszhattak együtt sümegi és tapolcai előadók, ezúttal a Tamási Áron Művelődési Központban. 

Sümegi, tapolcai szereplők együtt a színpadon. Többször is megismétlődött a siker…/Fotók:tl/

Kisfaludy Sándor élete, művészete, az irodalmi életben betöltött szerepe és emberi hitvallása Tapolcán ritkán kerül szóba, ami érthető, hiszen a Himfy szerelmeinek  szerzője sokkal inkább Badacsonyhoz, még inkább Sümeghez köthető, ez utóbbi szomszédos városban több intézmény, többek között  iskola, művelődési központ is viseli a nevét. (Nem véletlen, hogy nagy örömmel fogadták a színdarabot ezeken a településeken)  Az énekesként is kiváló Torma Tamás alakításában, a főhőst  ifjú éveitől, egészen életének befejezéséig kísérhetjük el, ráláthatunk személyes életpályájának  meghatározó eseményeire, családi körülményeire, testvéri és szerelmi kapcsolatai, irodalmi munkássága egy-egy szeletére. A központban, ahogy azt már az N. Horváth Erzsébet darabokból megszokhattuk, a hazaszeretet és a szerelem áll, hiszen ahogy Batsányinak volt egy Baumberg Gabriellája, úgy Kisfaludy Sándor  és  Szegedy Róza szerelme is legendás és sírig tartó volt- derült ki azok számára is, akik esetleg korábban nem ismerték a neves, helytörténeti szempontból is jelentős személyiség  életét.

Kisfaludy Mihályt, a pokolian szigorú apát, a sümegi Bókkon Gyula alakította hatásosan

Kisfaludy ugyan Sümegen született 1772-ben és ott is halt meg 1844-ben, de művelt bécsi szívtipróként, duhaj testőrgárda tagként, nagy ütközetek katonatisztjeként,  várőrtisztként  nem csak a határokon belül, de külföldön is helytállt, mielőtt az irodalmi életben maradandót alkotott volna, vagy a kor politikai közéletében elfoglalta volna őt megillető helyét. A színpadról persze nem kaphatunk meg minden ismeretet, tudást,  ez nem is cél, de egy évszázadnyi idő soha vissza nem térő múltbéli eseményeinek esszenciáját igen. Ezt kapta a közönség nyughatatlan lélek című darabtól, amely Márió fülbemászó slágereivel, a rendező slágerszövegeivel, Román Iván elképesztően hangulatos hegedű betéteivel, szerény, de szép és klasszikus díszletvilággal örvendeztette meg a közönséget. Öröm volt látni, hogy sümegi és tapolcai színészek, táncosok  együtt,  összhangban „dolgoznak” a színpadon, játékukban a szerepek minél hitelesebb megformálására való törekvés jól látszott.

Egy sírig tartó kapcsolat romantikus kezdete a badacsonyi szüreten. Torma Tamás (Kisfaludy Sándor) mellett, a Szegedy Rózát szenvedélyesen alakító Szabó Tímea

Szabó Csaba, Torma Tamás és Cseh Gyula a színpadon

A tapasztaltabb színjátszóknál, ahol a darab azt megengedte, nem csak a duhaj, hanem a bohém jeleneteknek, a humornak is bőségesen maradt idő és tér. Azonban a szereplők mindegyike alaposan kiérdemelte, hogy nevüket és az általuk megformált történelmi alakok neveit felsoroljuk: Kisfaludy Sándort Torma Tamás, Szegedy Rózát Szabó Tímea alakította. Kisfaludy Mihályt, Sándor apját Bókkon Gyula, Kisfaludy Károlyt, a testvért Bognár Róbert játszotta. Batsányi Jánost Zsigó Balázs, Kisfaludy barátait Takáts Józsefet, Skublics Imrét és Görög Demetert  Szabó Tibor Márk, Hangodi László és Németh János alakította. Kisfaludy szeretőjét, Medina Mária táncművészt Némethné Varga Katalin játszotta. Beethoven szerepében Bőczén Lajos remekelt. Vízkelethy Zsigmond és Kőrössy István  testőröket Cseh Gyula és Szabó Csaba formálta meg. Nagyalásonyi Barcza József és hitvese szerepét Németh József és Dávoti Józsefné vitte közönség elé. Szegedy Ignác alispánt Bakos Nándor alakította, Rosty Lajosné Annát pedig Csehné Nagy Elvira játszotta. Az idős Kisfaludy Mihály huszár ezredes szerepét Tihanyi Zoltán formálta meg.  Sándor húgát, Nanicát Adorján Gézáné formálta meg. Szegedy Róza testvérét, Marikát Szabó Eszter, Katalint,  Horváth Vivien játszotta nagy átéléssel. Maris, Bözsi és Ilka nevű székely asszonyokat Kócs Ida, Pokó Istvánné, és Pásztor Miklósné alakították. Ács Veronika székely lány szerepében Perger Barbara jeleskedett. /Töreky L./