A magyar államalapítást, Szent Istvánt, Magyarország fővédőszentjét ünnepelte a város és hívő közössége a katolikus plébániatemplomban a mai nap délelőttjén. Az augusztus 20-i hivatalos városi ünnepséget, a Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét és a kenyérszentelő szertartást  a meteorológiai előrejelzések miatt, kifejezetten biztonsági okokból szervezték idén a templom falai közé. Az eseményen részt vettek Tapolca testvérvárosainak küldöttségei is.

Csonka Nándor: Ha Árpádházi szentjeinkből csak egy kicsi példát is tudnánk meríteni, már van reménye a mi magyar népünknek…/Fotók:tl/

Csonka Nándor esperes, plébános az államalapító király személyét és jelentőségét méltatva prédikációjában úgy fogalmazott: Szent István király megértette, felismerte, hogy őt és a magyar népet meghívta, megajándékozta az Úr. – István király képes volt ezt az ajándékot elfogadni és továbbajándékozni a nemzetnek. Fiához, Imre herceghez intézett intelmei nem csak az atyai bölcsesség példái, hanem az Istenbe tekintő ember ajándékai az Ő magyar népének. Amikor ünnepeljük Szent István királyt, akkor ünnepeljük keresztségünket, Krisztushoz tartozottságunkat, istengyermeki méltóságunkat és azt, hogy Isten idevezetett bennünket a Kárpát-medencébe, az Úr odaadta nekünk ezt a helyet… Csonka Nándor atya a remény gondolatát is beleszőtte prédikációjába. – Egyházmegyénk jelmondata:  „Őseink hite, a jövő reménye”. Ha Árpád házi szentjeinkből csak egy kicsit is tudunk példát meríteni, már van remény a mi népünknek- hangsúlyozta.

Dobó Zoltán polgármester: …legnagyobb tetteink, hőseink akkor születtek, amikor a magyar a magyar mellé állt, amikor együtt megcselekedtük azt, ami a nemzet megmaradásához kellett…

Az ünnepi  szentmisét követően, a  hivatalos városi ünnepség szónokaként  Dobó Zoltán polgármester arra mutatott rá, hogy nemzetünk a történelem folyamán időről-időre választásra kényszerült, választania kellett a régi és az új, kelet és nyugat között. – Hatalmas felelősség volt ez, de ezek a kérdések, dilemmák  ma is léteznek, megválaszolni őket pedig ma sem könnyű. Egy keletről érkezett nép Európában hazát foglalt és úgy döntött, hogy letelepszik. Akkor választani kellett a régi nomád életmód és egy új, gyökeresen más élet között, kelet és nyugat között…Augusztus 20-a az államlapítás ünnepe, de nemzeti öntudatunk és megmaradásunk ünnepe is. Történelmünk, szenvedéstörténetünk sok száz éven át arról szólt, hogy a kelet és nyugat ütközőpontján rendre ki kell védenünk a kulturális és a gazdasági intervenciókat. Rendkívül nehéz 1100 év van mögöttünk, talán nem túl nagy szó azt mondani, hogy vérrel írtuk történelmünket… Arra kérem Önöket, hogy elsősorban egymásra számítsunk, a segítséget  országon, családon, közösségeinken belül keressük, hiszen problémáinkat, bajainkat leginkább egymás segítésében tudjuk feloldani. Gondoljunk arra, hogy legnagyobb tetteink, hőseink akkor születtek, amikor a magyar a magyar mellé állt, amikor együtt megcselekedtük azt, ami a nemzet, a haza megmaradásához kellett! Történelmünk, nemzetünk dicső  tetteit, Szent István intelmeit pedig úgy véssük be a lelkünkbe, szívünkbe, úgy használjuk és úgy beszéljünk róla, ahogy azt István tette:  az országért, a nemzet fennmaradásáért- kérte az ünneplőket a polgármester.

A Batsányi Táncegyüttes fiataljai kínálták a megszentelt kenyeret a katolikus templom előtt, az ünnepség végén 

Az államalapítás ünnepének kihagyhatatlan része a kenyéráldás, amely a Batsányi Táncegyüttes népviseletbe öltözött táncosainak “kenyérátadó bevonulásával” kezdődött, a kenyér felekezetek általi megáldásával, megszentelésével, felvágásával folytatódott, majd kóstolóval zárult a templom bejáratánál. /Töreky L./