2024/11/22

A szabadságharcosok, akik nélkül Sopron és környéke ma osztrák terület lenne

A helyi Trianon megemlékezések programjaként mutatták be a városi moziban az Őrtüzek nyugaton című dokumentum drámát

A helyi Trianon megemlékezések programjaként mutatták be tegnap a városi moziban az Őrtüzek nyugaton című dokumentum drámát, mely az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumot követő fegyveres ellenállási mozgalmakban harcoló magyaroknak, köztük a Rongyos Gárda élén álló Héjjas Ivánnak és Francia Kiss Mihálynak, de tapolcai helytörténeti vonatkozásban a velük küzdő tapolcaiaknak is igazságot szolgáltat egy évszázadnyi „hazug történelmi megközelítés, torzítás, illetve elhallgatás után”.  Harcsa Bélával és Domonkos Lászlóval, a film két alkotójával Hangodi László történész, muzeológus beszélgetett a vetítést követően.

 

Dobó Zoltán polgármester köszönti a helyi Trianon megemlékezésekhez kapcsolódó rendezvény résztvevőit /fotók:tl/

 

A nyilvános sajtópremier után, elsőként Tapolcán vetített filmet, az alkotókat és a velük folytatott érdekesnek és tanulságosnak ígérkező beszélgetést Dobó Zoltán ajánlotta a közönség figyelmébe. A polgármester az esemény jelentőségét kimelve hangsúlyozta, csak a történelem valós megismerése segítheti eligazodásunkat a jelen viszonyai között.

 

 

 

Az Őrtüzek nyugaton a diktátum aláírását követően, 1920 augusztusában kitört Nyugat- magyarországi fegyveres felkelések eseményeit, a benne résztvevők ideológiai és személyes motivációit, sorsukat és hősies harcukat mutatta be a legújabb történeti kutatások, visszaemlékezések, előkerült dokumentumok alapján, döntően Francia Kiss Mihály, a Rongyos Gárda szervező parancsnoka, a magyar gerilla-hadviselés specialistája, illetve Héjjas Ivánnak, a Rongyos Gárda alapítójának sorsán keresztül.

 

Hangodi László, Domonkos László és Harcsa Béla a vetítést követő beszélgetésen

 

A vetítést követően Hangodi László, Harcsa Béla és Domonkos László osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A város főmuzeológusa rámutatott, az Őrtüzek nyugaton a feldolgozatlan történelmi eseményektől hemzsegő 20. századi történelemnek egy szeletét, az 1920 augusztusa és októbere között lezajlott  Nyugat-magyarországi felkelést vizsgálja, amelyről  „kijelenthetjük, hogy a mai napig nagyon keveset tudtunk, ám ez biztosan nem a mi hibánk”. – Ma már azt is tudjuk, hogy a békediktátum igazságtalanságának eltörlését célzó revizionista törekvések egyetlen maradandó példája volt a Rongyos Gárda küzdelme. Ez elvitathatatlan történelmi siker, amely nélkül nem lehetett volna népszavazás Sopron és a környező nyolc település hovatartozásáról. Büszkék lehetünk arra, hogy Tapolca több szálon kötődik a korabeli eseményekhez, hiszen a filmben nevesített, vagy nedvesítetlen alföldi gazdalegények, soproni főiskolások, selmeci egyetemisták, horvát szántóvetők, bosnyák és albán önkéntesek mellett ott voltak a tapolcai önkéntesek is. Köztük Stefanek János városbíró és fia, Stefanek József. Részvételükről  azért tudunk, mert  a korabeli tapolcai sajtó, a Tapolcai Ujság hasábjain akkoriban naprakészen követte a város önkénteseivel történteket…

Harcsa Béla rendező elmondta, szándékoltan egy olyan dokumentumfilmet szeretett volna készíteni, ami nem az apátiáról, a gyászról szól. – Ez a film arra világít rá, hogy nem úgy történt minden, ahogy azt nekünk elmondták, hiszen ellenálltunk amikor falvakat, városokat akartak elcsatolni tőlünk. Létrejött egy olyan szabadcsapat, amely Magyarország egyik legsikeresebb szabadságharcát vívta meg. Minderről korábban szinte semmit sem tudott a magyar társadalom és nem jelent meg a művészi alkotások szintjén sem. Azt gondoltam, hogy valamilyen formában meg kell törni ezt a negatív ívet és bemutatni azt, hogy ez a felkelő csapat mit is tett- szólt a rendező az előzményekről, a film elkészítésének mozgatórugóiról.

Domonkos László, számos történelmi esszé szerzőjeként, a történelem fehér foltjait tanulmányozó alkotóként,  a Héjjas-nyárfa árnyékában című környv írójaként többek között arra mutatott rá, hogy milyen messzire nyúlik vissza a hazudozásokban, az elhallgatásban, vagy elképesztő félremagyarázásokban, torzításokban testet öltő hazai történelem-tálalás, amelyet a Nyugat-magyarországi felkelés kapcsán is megtapasztalhattunk és amely az Őrtüzek nyugaton című film elkészítését is indokolta. /tl/

 

Vélemények összegzése
Nincsenek hozzászólások

Sajnáljuk, a hozzászólási lehetőség jelenleg zárva van.