Idei első előadását tartotta meg Hangodi László történész-főmuzeológus a Lapidáriumi esték programsorozat keretein belül, január 14-én kedden, a városi könyvtár első emeleti nagytermében.

2020-ban folytatódik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc városunk környékén található településeket érintő eseményeket bemutató előadássorozata. Ahogy az előadótól, Hangodi Lászlótól megszokhattuk, az év első előadásában sem csupán a főbb történéseket mutatta be, hanem azok szereplőit ismertette, részletes leírást adott a település történetéről, társadalmáról, szerepéről. Diszel első ismert említése a 13. századból való, amikor is zömében nemesi családok lakták, hozzájuk kötődik Csobánc várának építése. A történész kiemelte a Rátóti Gyulaffy, majd az Eszterházy család szerepét. A reformkor érdekes, izgalmas időszakot eredményezett a falu történetében, amely akkor a Tapolcai járás egyik legnépesebb települése volt, több mint ezer fővel bírt. Etnikumukat tekintve leginkább római katolikus vallású magyarok lakták, de előfordultak horvát származásúak, zsidók, és evangélikusok is- tudtuk meg az előadótól. A település akkoriban szőlő-és bortermeléséről volt híres, míg az állattenyésztés elenyésző volt. Az előadás második felében a forradalom és szabadságharc eseményeit mutatta be, köztük az összeírásokat, újoncozást, toborzást. 114 diszeli nemzetőr, 84 honvéd vett részt a harcokban, akik közül többeket néven nevezett az előadó, bemutatva a szabadságharc-beli szereplésüket, későbbi sorsukat, többek esetében a hadifogságot. Elhangzott például Noszlopy Gáspár, honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetőjének és vértanújának neve is, akiről megtudtuk, a tárgyidőszakban a településen töltött másfél napot. Az előadás zárásaként a temetőben fellelhető emlékhelyeket, sírokat tekintették át, és hallgatták meg történetüket. A következő előadásban, február 11-én Gyulakesziről lesz majd szó.

Fotó: Wass Albert Könyvtár és Múzeum