Az idei nyár rendkívüli aszályos időjárása a város közterületein levő fákat, cserjéket, virágokat is megviseli. Párásítás, mulcsozás, jó növényválasztás a kulcsa a sikernek a mostani körülmények között- tájékoztatta a Tapolcai Médiát Ádám Csaba,  a Cselleház Városüzemeltetési Kft. ügyvezetője. A kertész szakember a kiskertek művelőinek is adott jól hasznosítható tanácsokat.

–   A legnagyobb probléma az akut vízhiány, a kiültetett fás szárú növényeknek kevés a víz, elkezdtek pusztulni. Ez európai probléma és sajnos mi is tapasztaljuk a városban, hetente két-három fa kiszárad a közterületeinken. A nyírfák és a berkenyék pusztulnak leginkább. Mivel ültetett fáink mesterséges növénytársulások, ezért azokat folyamatosan karban kell tartani öntözéssel, tápanyag utánpótlással és növénycserével. Utóbbi ilyenkor nem praktikus, de ősszel, novemberben több helyen is tervezünk ültetést – árulta el az ügyvezető. Megtudtuk továbbá, hogy nem csak a társaság munkatársai, szakemberei, hanem a lakosság is felhívhatja a társaság figyelmét a veszélyben levő fákra. – Lakossági bejelentést követően jegyzői határozat készül az esetleges kivágásról, és rögtön megkapjuk a határozatot a fapótlási kötelezettségről is, azt a következő évben végezzük. Most például az Egry lakótelepen és a Dobó városrészben lesz erre példa, de kivágásra vár egy kiszáradt kőrisfa a hivatal mellett is. Pedig folyamatosan öntözünk, a város déli részén, az alsó tó kifolyása alatt kiemelt karsztvízzel. Az akut aszályra azonban nincs megnyugtató megoldás. Egyszerre kellene spórolni a vízzel és többet öntözni, hiszen nincs a víznek természetes körforgása a levegőben. Ha kell, szeptember végéig, de még októberben is öntözünk, nincs más megoldás. Esővizet sajnos akkor sem tudnánk gyűjteni, ha lenne bőven csapadék. A tóparton jó a mikroklíma, ott a csapadékhiány kevésbé érződik, a tó miatt ugyanis párás a levegő. A probléma ott jelentkezik, ahol sok a burkolat és nincs vízfelület. Pedig a telepítést követően a fiatal cserjéket, fákat két-három-négy évig kell öntözni. A középtávú, több éven át tartó fenntartás elengedhetetlen – hangsúlyozta Ádám Csaba.

A szakember a kiskerteket művelőknek azt tanácsolja, hogy öntözzenek, ez most elkerülhetetlen.

–  Ha fenn akarja tartani a kertjét valaki, mindenképpen öntözzön és amennyi hulló csapadékot csak tud, tartson meg. A jó növényválasztás is segíthet a dísznövények és a haszonnövények esetében egyaránt. A legnagyobb vízigényűek a zöldségek, a dísznövények közül pedig bizonyos egynyári fajok sokkal jobban bírják a szárazságot, mint mások. Például a muskátli kifejezetten vízigényes. A fák között sok olyat találhatunk, amelyek jobban bírják a meleget, alapvetően a honos fajtákat szoktuk ajánlani. De a honosított füge is jól megél nálunk. A kertészek, mezőgazdászok folyamatosan kísérleteznek, hogy mely növények élnek meg az adott körülmények között. Ehhez szakember segítségét bárki kérheti a kiskerttulajdonosok közül is. A terület fekvése mellett azonban a talaj minősége is fontos. A mulcsozás is sokat segíthet, takarjuk a talajt és ne mozgassuk annak felszínét! Takarni nem csak fenyőkéreggel lehet, bármilyen növényi apríték alkalmas rá a felmagzott gyomok, illetve a rózsa kivételével. Az esztétika is fontos egy kert esetében, de a mulcsozás felülír mindent ilyenjellegű elvárást a szárazságban.

Ajánlott a földlabdás helyett az edényes, konténeres növények ültetése, de csak ősztől, mert hiába öntözzük a növényt nyáron, a páratartalmat nem tudunk biztostani számára. Nagy melegben kevéssé tudja felvenni a vizet a növény a gyökérből, a növénykultúrák fennmaradását párásítással segíthetjük. Sok esetben ez hasznosabb, mint az öntözés. Párásítani a burkolt, például térköves felületeken egész nap lehet, a mulcsozott utakat szintén, de az ágyásokat csak akkor öntözzük, ha a lombot nem éri víz, csak a tövet. A nagyon erős UV sugárzás ugyancsak problémát okoz, a növények nincsenek erre felkészülve. Magánkerti szinten segíthet még, ha nem burkoljuk túl az udvart, inkább természetes anyaggal, például fával burkolunk és minél több zöld felületet hagyunk. A térkő rossz hatása, hogy még éjjel is szárítja a levegőt. A műfűnek mikroműanyag kiporzása van, akár 70 fokra is felmelegszik, megégeti az ember talpát. Hiába zöld, egyáltalán nem ajánlom!

A párásítás, a mulcsozás, a jó növényválasztás a kulcsa a sikernek ma. Gyümölcsfa ültetéskor inkább a honos növényeket keressük: cseresznyét, meggyet, de jól megél például a gránátalma és a füge is nálunk. De nem lehet általánosítani, a legjobb, ha minél több féle növénnyel próbálkozunk és kiderül, hogy melyik nem bírja a kertünk adottságait. Kiszelektálódnak és egymást támogatják a növények, ha sokat ültetünk. Lehetőleg olyan helyre telepítsünk növényeket, ahol azokat a nap legnagyobb részében nem éri tűző napsugárzás. A veteményest védhetjük raschel hálóval, de csakis a zöld színűvel, csak az véd a károsító UV ellen. Azonban tudni kell, hogy néhány nyárnál többet ez sem bír ki. Mindig vannak divatirányzatok a növényválasztásban is, ami nem feltétlen jó. Most például az olajfát ültetik sokan, hiszen az idegenhonos növény mindig érdekes. Az olajfa ugyanakkor legfeljebb dekoratív, de nem ez a növény lesz a megoldás a problémáinkra. A banán és a kivi is divatos, de nem praktikus, mivel nagy a vízigényük. Addig élnek jól az idegenhonos növények, amíg meg nem jelennek azok a kórokozóik, kártevőik, amelyek addig csak az eredeti élőhelyükön támadták őket. Nem is gondolnánk talán, de a kajszibarack és a szőlő is idegenhonos. A levendula szintén, amely bár szárazságtűrő, idén azonban nem sok illóolajat adott a hőség miatt – tájékoztatta a Tapolcai Médiát Ádám Csaba. /tbzs/