Van az úgy, hogy az ember tulajdona tele van szél által odafújt, vagy valakik által odadobált nejlonzacskókkal, palackokkal, műszaki berendezések alkatrészeivel. Mások biztosan nem szándékolt, de ettől még valóságos károkozását szenvedi el időről időre az a tapolcai ingatlantulajdonos is, aki a déli elkerülő út melletti, hosszú évek óta működő és máig népszerű használtcikk piac közelében rendelkezik
földterülettel.

2026. május 9-i állapotok a szóban forgó, akkoriban lekaszált terület melletti ároknál és annak környékén /fotók:tl/

Jó hír, hogy a magyar törvények szerint senkinek sem kell eltűrnie, hogy mások szemete szennyezze a területét. A Polgári Törvénykönyv kimondja ugyanis, hogy a
tulajdonos állampolgár köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarja.

A hazai törvények világosan fogalmaznak, hiszen ha egy szomszédos vállalkozástól a szél szemetet fúj át mások földjére, akkor az szükségtelen zaklatásnak és környezetszennyezésnek minősül. A magyar jog alapján ilyen esetben hatósági bejelentést tehet a sértett, illetve birtokvédelmi eljárást, szomszédjogi pert is indíthat. Persze senkinek sincs kedve feltétlenül pereskedni, a legjobb az lenne, ha a „vétkes” elismerné a károkozást és tenne azért, hogy másként alakuljon minden, ne adj isten felajánlaná, hogy összeszedi a szemetet, és megakadályozza annak újratermelődését. Azonban a realitás sajnos sokkal inkább az, hogy hazánkban a panaszok, viták ritkán rendeződnek ilyen korrekt módon. Az esélyt ennek ellenére érdemes megadni, hátha… ha mégsem vezet eredményre, akkor sincs minden veszve…

Dr. Iker Viktóriától, Tapolca város jegyzőjétől megtudtuk, ha a szemetelés egy éven belül kezdődött, az illetékes önkormányzat jegyzőnél kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást az ingatlantulajdonos. A hivatal azután a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kivizsgálja az esetet, szükség esetén helyszíni szemlét tart. Ha megalapozott a kérelem, kötelezi a vállalkozást a zavaró tevékenység abbahagyására, valamint az eredeti állapot helyreállítására, például a szemét feltakarítására és eltiltja a további jogsértéstől. – Ha a probléma már több mint egy éve fennáll, vagy ha a jegyző döntésével valamelyik fél nem ért egyet, közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni. A sértett kérheti a bíróságtól a jogsértés megszüntetését, a vállalkozás eltiltását a további szemeteléstől, illetve kötelezhetik a szemetet kibocsátó vállalkozást olyan műszaki megoldások (pl. zárt tárolók, magasított kerítés) alkalmazására, amelyek meggátolják a szemét kijutását az adott helyről. (Mivel egy vállalkozásról van szó, a cégekre szigorúbb környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályok vonatkoznak.) A károsult bejelentést tehet a területileg illetékes kormányhivatalnál, mint hulladékgazdálkodási hatóságnál. A vállalkozás ugyanis köteles a tevékenysége során keletkező hulladékot úgy tárolni, hogy az ne veszélyeztesse a környezetet és ne jusson ki a telephelyről. A hatóság helyszíni ellenőrzést tarthat, és jelentős hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki a cégre- tudtuk meg. Azonban bármelyik jogi utat választjuk, bizonyítanunk kell! Érdemes felvételeket készíteni a földünkre került szemétről, a szomszédos telepen uralkodó állapotokról, és ha lehetséges, magáról az átkerülés eseményéről is. És persze nem hátrány, ha vannak tanúk, földszomszédok vagy alkalmazottak, akik tapasztalták és igazolni tudják a helyzetet. /Töreky L./