A város fejlődési lehetőségeit érintő fontos témákat feszegettek a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) és a tapolcai önkormányzat közös „üzleti reggelijén”. A fórum legfőbb üzenete az volt, hogy a városnak 2027-ig teljesen meg kell újítania településrendezési tervét, de ez csak akkor lesz sikeres, ha a helyi vállalkozók és a döntéshozók folyamatosan egyeztetnek egymással.

A fórumot dr. Simon Attila, a VKIK elnöke nyitotta meg, aki beszédében nem rejtette véka alá a korábbi hiányosságokat. Kiemelte, hogy a kamarához több jelzés érkezett a vállalkozóktól, miszerint elszigetelve érezték magukat a tervezési folyamatoktól. – Azért kezdeményeztük ezt a találkozót, mert a tagságunk jelezte: nem kaptak kellő mélységű és időbeni tájékoztatást a rendezési terv készülő módosításairól. A célunk egy olyan kommunikációs platform megteremtése, ahol a gazdasági szereplők nem kész tényekkel szembesülnek, hanem érdemi beleszólásuk van a folyamatokba – hangsúlyozta az elnök.

Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere elismerte, hogy a településrendezési terv az egyik legösszetettebb politikai és szakmai kérdéskör, amely állandó társadalmi vita forrása. – Rendkívül nehéz feladat összehangolni a lakossági elvárásokat, a vállalkozói ambíciókat és a sokszor merev államigazgatási szabályokat. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a város és a térség fejlődésének kulcsa az infrastruktúra tudatos bővítése a város irányába. Ez az alapja minden további gazdasági fellendülésnek – mutatott rá a polgármester.

Gyarmati Tamás főépítész szakmai előadásában rávilágított a tervezés technikai nehézségeire. Elmondta, hogy a 2018 óta hatályos településrendezési terv felülvizsgálata nemcsak időszerű, hanem kötelező is, a folyamatnak pedig 2027-re le kell zárulnia. A szakember több kritikát is megfogalmazott a felettes szabályozásokkal kapcsolatosan. – A helyi tervet gúzsba kötik az országos, a megyei és különösen a Balaton kiemelt üdülőkörzetére vonatkozó előírások. Ezek sokszor nem életszerűek, például a lakó- és üdülőövezetek szigorú elkülönítése terén, ami a gyakorlatban sokszor akadályozza a szerves fejlődést – fogalmazott a főépítész. Gyarmati Tamás konkrét példákat is hozott a város előtt álló kihívásokra. Azt mondta, hogy a város jelenleg egypólusúvá vált, ezért vizsgálják például a régi kenyérgyár területének kereskedelmi célú megnyitását. A Dobó-laktanya sorsa és a korábbi bérlakáshiány továbbra is napirenden van, ugyanakkor hatalmas siker, hogy a közeli repülőtér megkapta a működési engedélyt, ami a légi turizmus és egyéb gazdasági ágak előtt is megnyithatja az utat.

A fórumon intő példaként hangzott el a Barackos városrész fejlesztése. A szakemberek rámutattak, hogy egy nem megfelelően előkészített, infrastrukturális háttér nélkül elindított fejlesztés később többszörös költséget ró a közösségre és a beruházóra egyaránt. A főépítész ezért arra kérte a vállalkozókat, hogy üzleti terveiket a telepítési tanulmánytervek mentén, az önkormányzattal együttműködve készítsék el, törekedve a kölcsönösen előnyös megoldásokra. Megtudtuk, a résztvevőknek június 30-ig van lehetőségük írásban benyújtani észrevételeiket a rendezési tervvel kapcsolatban. A párbeszéd folytatódik, a fejleményeket pedig a városi média felületein követhetik az érintettek-hangzott el. /tl/