Tapolcai diákoknak tartott rendhagyó irodalomórát Bán Mór, majd a kiemelkedő film és könyvsiker Hunyadi sorozat írójával Hangodi László történész, főmuzeológus beszélgetett a városi könyvtárban. Nem véletlenül övezte nagy érdeklődés az eseményt, hiszen Bán Mór az, aki megújította, és újra népszerűvé tette a hazai történelmi regény műfaját a magyar fiatalok és a felnőtt olvasók körében egyaránt.

Az írót Győrffy-Villám Zsombor a Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója köszöntötte. Úgy fogalmazott, Bán Mór olyan elképesztő munkát végzett az elmúlt években, ami egyrészt képes volt visszavezetni az arra fogékony fiatalságot az olvasáshoz, másrészt ma már a nevéhez kötődik egy olyan sorozat is, amelynek révén a magyar történelmi filmek műfajában szintet tudott lépni a hazai filmgyártás. – Ennek eredménye, hogy ma már nem kell feltétlenül külföldi fantáziahősöket választani az ifjúságnak, hanem végre magyar legendákat, példaképeket is találhatnak maguknak- méltatta az írót és ajánlotta a vele folytatott beszélgetést a közönség figyelmébe az igazgató. Hangodi László bevezetésként elárulta, több évtizedes ismeretség köti Bán Jánoshoz ( A Bán Mór felvett írói név), hiszen egyidősek és ugyanarra a főiskolára jártak, majd arra kérte az írót, hogy beszéljen arról, hogy mikor és miként került kapcsolatba a nagybetűs írással. Bán Mór elárulta, nyolcadikosként hármasra állt magyarból, ami akkoriban különösképpen nem zavarta volna, ha a közepes jegy nem veszélyeztette volna a felvételét a kiszemelt gimnáziumba. Úgy döntött, pontosabban „azt a ravasz tervet eszelte ki”, hogy (tanulás helyett) inkább ír egy regényt és diadalmasan beviszi a magyartanárhoz, aki ezt a dicső tettet négyes jeggyel honorálja majd. A történet kicsit másként, de jól alakult, mondhatni fura fordulatot vett. Tény, hogy elkészült egy írásmű, egy sci-fi, amelyet a Petőfi Népe megyei lap még éppen időben lehozott. A diák megdicsőült, a négyes bekerült a bizonyítványba, a vágyott gimnázium kitárta kapuit, és a fiatal, akkor 14 éves Bán János szellemi töltetet kapott, elindulhatott egy későbbi sikeres újságírói karrier, illetve párhuzamosan nagyszerű írói pályáján. Bán Mór és Hangodi László élményszámba menő beszélgetése a továbbiakban a történelem, történelmi múltunk, a történelmi regény és Bán János találkozásáról, a mai kor olvasói, nézői igényeihez szabott, nemzeti múltunk dicső fejezeteihez, alakjaihoz méltó, büszkeségre okot adó pozitív kicsengésű irodalmi, filmes lenyomatairól, azok megszületésének körülményeiről szóltak.

Az író-olvasó találkozót megelőzően, Bán Mór a Tapolcai Médiának is interjút adott. Elmondta, kilenc éve már járt Tapolcán, akkor is, most is nagy kedvvel tett eleget a meghívásnak. A Hunyadi tévésorozat – mint fogalmazott- átlépett egy befogadói ingerküszöböt. Igaz, hogy az alapjául szolgáló történelmi könyvei már korábban is közel félmilliós eladott példányszámmal büszkélkedhettek, de a filmsorozat erre alaposan rátett, sokan kezdték el annak hatására olvasni a regényeket is. Éppen ezért tavaly megjelent a 12 kötetes könyvsorozatnak egy önálló kötetbe sűrített változata is, amit kimondottan a tévésorozatra írt a szerző. Bán Mór a fikció és a valóság regénybeli arányára irányuló kérdésünkre rámutatott, hogy minden regény valamiképpen fikció, de a történelmi regényben a kronológiai elemek erősen kötik az írót. Hunyadi János fiatal éveiről nagyon keveset tudnak a történészek, ezért óhatatlanul nagyobb az írói mozgástér, de a Hunyadi karrier későbbi elemei már jóval kötöttebb pályát adnak- mondta. „Ott a feladat annyival könnyebb és nehezebb is egyben, hogy az információ már nagyon sok, éppen ezért regényesíteni már nem olyan egyszerű feladat.” Bán Mór a múltszázad hatvanas-hetvenes éveinek talán legfontosabb, legjobb történelmi regényírójáról, Passuth Lászlóról is szót ejtett. Mint mondta, nagy kedvence a 80-as évek közepén elhunyt, de óriási életművet magáénak tudó író, akinek a Luxemburgi Zsigmondról szóló Tört királytükör, vagy éppen a Hétszervágott mező című könyve meghatározó olvasói élmény volt számára. Ez utóbbit a történelmi műfaj legtartalmasabb magyar regényének tartja. – Passuth elképesztő mennyiségű kultúrtörténeti információt árasztott a regényeiben az olvasókra, amelyek ma már, különösen a fiatal olvasók számára túl fajsúlyosak. -Passuth nekem mindig a szívem csücske marad, de változnak az olvasói igények. Mi magunk is már mást kedveltünk fiatal olvasóként mint a szüleink generációja,  az ingerküszöb gyorsan változik. A fiatal korunkban kedvelt filmek gyakran már nem nézhetőek mai szemmel. Különösen a mozgókép hatott elképesztően az írott szövegekre. A fiatalok szeretik, ha pörög egy történet, Jókai hosszú leírásai ma már nem, vagy nagyon nehezen emészthetők. Azt gondolom, hogy a mai művek sem fogják feltétlenül megállni a helyüket 15 -20 év múlva. A feladatunk mégis az, hogy azokat a könyveket megírjuk, amelyek nemzeti kultúrtörténetünket hordozzák. A történeteket újra és újra el kell mesélni abban a stílusban, abban a felfogásban, ami, éppen akkor és ott, a lehető legtöbb embert meg tudja érinteni. Abban hiszek, hogy a történeteinket időnként újra kell fogalmazni. Az Egri csillagok film valamikor hatalmas siker volt, ma már többségében nem tetszik a nézőknek. Meg kell adni az olvasnivalót, néznivalót abban a stílusban az embereknek, amit ők be tudnak fogadni. Ez egy nagyon komoly feladat, hiszen ne gonduljuk, hogy a régi, jól bevált módszerek ma is működnek! A történelmi regényíró fő szerepe az, hogy képes legyen megszerettetni a történelmet az olvasóival. Egyetlen történelmi regényíró sem mondja, hogy amit leírt az pontosan úgy történt. Azt még a történészek sem állíthatják biztosra. Amit az író dolga, hogy képes legyen hatni az érzelmekre és kíváncsivá tegye az olvasót az adott történelmi korszak mélyebb megismerésére. Ezt kell kiprovokálni! Amikor a Hunyadi sorozat megjelent a képernyőn, azokban a hónapokban több száz online publikáció jelent meg. Nem volt olyan történész aki ne nyilatkozott volna meg, hogy „mi volt úgy”, „mi nem úgy volt”, „mi a helyzet Chillei családdal?”. A társadalom foglalkozni kezdett a történelemmel, megnyílott a magyarok képzelete egy történelmi korszakra …

Bán Mór, interjúnk utolsó kérdésére válaszolva elárulta, írói munkával egy életre el van látva. A Hunyadi sorozat két kötetével még adós, azok megjelenése tavaszra várható. Utána következik majd a sorozat nagy lezáró műve, amely Nándorfehérvár ostromát dolgozza fel. Már készül a Mátyás királyról szóló könyvek megírására is, amelyben már most 20 éves munka van. Mindenesetre írói pályafutásának fő csapásiránya továbbra is a Hunyadi családtörténet marad- árulta el. /Töreky L./