A Marton 100 ünnepség a Tamási Áron Művelődési Központban Szabó Brigitta helyi egyetemista kreatív rövidfilmjének vetítésével kezdődött, amelyért különdíjat kapott a város tavaszi Tik-tok pályázatán. A későbbiekben az általa készített szoborismertető sétához készített térképét is láthatta a közönség a kivetítőn. Németh István Péter irodalomtörténész A Pásztorfiútól Prometheusig címet viselő virtuális emléksétája a szoborművek mélyebb megismerését segítette. 

A tapolcai költő és műfordító, Németh István Péter,  Marton László helyi szobrait mutatta be a közönségnek, idézve saját tűnődéseiből, költeményeiből és más költők verseiből.
– A Pásztorfiú, Marton László kamaszkori alkotása azt kérdezi, hogy hol van a világ közepe. Amint a Pásztorfiú válaszol: ott, ahol éppen vagyunk. Az első bányászemlékmű, a Figurális rácskompozíció Tapolcán a szocreál stílus jegyeit viseli, Marton László őszinte tiszteletet érzett a vidék bányászai iránt. Tapolcán a hófehér mészkövet választotta a tervezett díszítőrács anyagául, de a realista szoborcsoport elkészítéséhez klasszikus példákat is tanulmányozott. Az alkotást a bakonyi bauxitbánya állíttatta 1972-ben. A mellette álló Szent Borbála szobor elkészítéséhez a szobrász a Bányászhimnuszból találta meg a lányka-szentet, akihez fohászkodni lehet. Hiszen ne feledjük, a himnusz imát jelent, olyan könyörgést, amit Kölcsey is írt nemzeti fohász gyanánt. A Templomdombon álló Múltunk című szobor közelében valóban találtak neolitikus tárgyakat, edény töredékeket. Olyasmit, amit ez a mezítelen fiúcska igyekszik összeilleszteni. Az évszakok körforgását érzékelteti Marton: Négy évszak című kompozíciója. Nála valóban körtáncot járnak a figurák: a Tavaszt fiatal szerelmes lány allegorizálja, a Nyárban nővé érett, s most a legszebb, az Ősz gyümölcsérlelő, éppen csak gyermekét nem látjuk mellette, a Tél pedig az öregség jelképe. Körbeérünk. Kezdettől a végig, amely mégsem végzet, mert új élet születik minden esztendőben a keresztény feltámadás-ünnep szerint is. A Kiskirálylány szobra farsang előtti jelenet. Egy kislány fürdőköpenyben, papírkoronával a fején. Marton László meglátta, ahogy a szőnyegporoló rúdján üldögélt. A szoborból több példány is létezik, a fővárosban előtte jár el a kettes villamos. A Kiskirálylány a walesi herceget és környezetét, valamint a japán császári udvart is meghódította, Marton igazi remeke lett. Első változata egy kisplasztika volt, amelyhez modellt Marton első felesége lánya ült a poroló rúdján. Tapolcán a Fő térre került végleges helyére az alkotás.

A Szomorú történelmünk leplébe burkolódzó alak, ő a történelem tanító mestere. Marton elfedett arcú történelem-allegóriája jajból sajtolja a dalt, búból az örömöt, vereségből a diadalt – sorolta az alkotásokat és az azokkal kapcsolatos gondolatait a tapolcai költő. A Wass Albert brüszt kapcsán elmondta, hogy amíg meg nem jelent Vorzsák Anna naplója, nem lehetett tudni, hogy Wass Albert is járt Tapolcán. A háborús idő, 1945 februárja nem kedvezett egy kibontakozó érzelmi kapcsolatnak, de márciusban Anna még a költővel álmodott, a Batsányi utcán pillantva meg őt. Az utca ma is Batsányi nevét viseli, Wass Albert szobra, Marton alkotása ott, a könyvtár előtt áll. A Prometheust pedig nem szűnő kín ihlette. A szüleit gyászoló művész fájdalmát véste kőbe, amit a sír fölé emelt.

Az ünnepségen Herczeg-Vecsei Katalin az alkalomra megjelent Kőbe dermedt csend című könyvét is megismerhette a közönség. A szerzővel Kovács Melinda, a városi televízió főszerkesztője beszélgetett. Az esten kiderült, hogy a haiku kötetei kapcsán már jól ismert Herczeg-Vecsei Katalint Marton László szobrai is megihlették.
– Néha meg kell állnunk az alkotások előtt. Amikor elkezdtem összeállítani a kötetet, magam is akkor kezdtem rácsodálkozni, más szemmel nézni a szobrokra. Azok közül a legkedvesebb számomra a Szomorú történelmünk című alkotás, amely szerintem az egyik legkifejezőbb műve. Hiába nem látszik a női alak arca, szeme, de a szobor magában hordozza azt a fájdalmat, amit egy gyászoló anya, feleség élhetett át a háború idején. Az alkotáshoz írt haikum egyik sora lett a kötet címe is. A Négy évszak című szobor figuráiról külön-külön és együttesen is írtam haikukat, úgy megihlettek. De igazán akkor kerültem közel Marton László alkotásaihoz, amikor kilátogattam a művész szigligeti sírjához és megpillantottam ott a saját maga által készített, Mária Magdolna szobrát – vallotta a szerző, aki a kötetben szereplő mindegyik Marton alkotáshoz négy haikut írt. 25 téma került a kötetbe, így lett száz haiku, az évforduló alkalmából. – Nagyon szigorú szabályai vannak a haikunak, mindössze három soros és 17 szótagú egy-egy vers. Sokszor nagyon nehéz ennyi szótagba sűríteni, kifejezni egy gondolatot, de a személyiségemhez közel áll ez a műfaj. Gyakran akkor is 17 szótagban gondolkodom, amikor nem kellene mondta Herczeg-Vecsei Katalin, akinek olasz és angol nyelven is megjelentek kis kötetei. Azokat a nyelvi órákon a diákjaival is megismerteti. Kötetét saját fotóival illusztrálta ezúttal. Úgy gondolta ugyanis, hogy a fotózás a pillanat művészete, csakúgy, mint a szobrászat, valamint a haikuk szintén egy pillanatot örökítenek meg. A szerző következő kötete verses mese lesz. A könyv hőse már ismert egy előző könyvéből, azonban a kisegér most a Malom-tavat és környékét barangolja be majd.

Az ünnepség a Batsányi János Gimnázium és Kollégium által meghirdetett történetíró pályázat eredményhirdetésével folytatódott. A felhívásra az ország minden pontjáról készültek írások, több korosztálytól. A pályázók egy-egy tapolcai Marton szobor képzeletbeli megelevenedéséről írtak. Arról, hogy az „ébredő” alkotás miként fedezi fel a várost. A zsűri szerint a legjobb írások a Bárdos iskolás Varga Fülöp Dominik, a Batsányi gimnázium két diákja Kitli Gréta és Oroszi Lujza Panna, valamint Herczeg-Vecsei Réka tollából születtek.
A díjakat Dobó Zoltán polgármester adta át.

Az eseményen a Batsányi János Gimnázium és Kollégium diákjai, Csák Regina, Orbán Csenge, Varga Veronika és Szegi Milán közreműködtek zenével. Felkészítő tanáruk Zavaczkyné Fehér Éva és Kovács Adrienne volt. /tbzs/