Egyre több kisbabát szoptatnak, de a gyerekekre leselkedő veszély is egyre nagyobb
Ma megalakulása 110 éves évfordulóját ünnepli a Magyarországi Védőnői Szolgálat. Ez alkalomból a Batsányi utcai tanácsadó védőnői, Lenner Lászlóné, Horváth Viktória és Szabóné Ferencz Anita emlékeztek a kezdetekre és beszéltek mai munkájukról. A hat év

Ma megalakulása 110 éves évfordulóját ünnepli a Magyarországi Védőnői Szolgálat. Ez alkalomból a Batsányi utcai tanácsadó védőnői, Lenner Lászlóné, Horváth Viktória és Szabóné Ferencz Anita emlékeztek a kezdetekre és beszéltek mai munkájukról.
A hat év alatti kisgyermeket nevelő szülőket segítő, anyák és csecsemők védelmét célul kitűző védőnői szolgálat Országos Stefánia Szövetség néven alakult 1915 június 13-án. A cél máig sem változott, a védőnők ma is az egészséges és boldog családokért dolgoznak, a feladatkörük viszont sokat változott. A Magyar Védőnői Szolgálat a világon egyedülálló ellátási forma, amely 2013-ban Magyar örökség díjat kapott, bekerült a Magyar Értéktárba, Hungarikum lett. A védőnők már a magzati élet fejlődését is figyelemmel kísérik, felkészítik a családokat az újszülött fogadására, majd otthonukban rendszeresen felkeresik a családokat. A gyermekek iskolába kerüléséig figyelemmel kísérik a mozgás, beszéd, értelmi, testi fejlődésüket, szocializációjukat. Örvendetes, hogy évről évre nő az anyatejjel táplált kisbabák száma, ez a felvilágosító munkának is köszönhető. A tapolcai védőnők több mint húsz éve megszervezik az Anyatejes világnaphoz köthető ünnepséget a szoptató édesanyáknak és gyermekeiknek. Bekapcsolódnak a Születés hete programjai szervezésébe, szülés felkészítő tanfolyamokba, terhestorna foglalkozásokon segítik a felkészülést. Babamasszázsra várják a kicsiket, Baba-mama klubot működtetnek, bekapcsolódnak karitatív tevékenységekbe, védőoltásokat szerveznek. Iskolai előadásokat tartanak, vetélkedőkre készítik fel a diákokat, de a szülők részére is szerveznek hasonlókat.
Tapolcán ma hat körzetben tevékenykednek a szakma gyakorlói, köztük két iskolai védőnő is van. Elmondásuk szerint azonban az általuk ellátott területen a gyermeklétszám lecsökkent. A néhány évvel ezelőtti időszakhoz képest 30-40 százalékkal kevesebb kisbaba születik egy évben. 150 helyett ma már 120-130 családban tevékenykednek, 100-150 gondozottat látnak el.
A védőnők munkája a korábbiakhoz képest főként annyiban változott, hogy egyre több a fejlesztésre szoruló gyermek. Ennek oka, hogy nagy mértékben elharapózott a képernyő és telefon használat. Egyre nagyobb szükség van a beszédfejlesztésre, a logopédusok, pszichológusok munkájára. Döbbenetes, de már tablet tartóval felszerelt babakocsit is lehet vásárolni. A védőnők a fentiek veszélyeit tudatják az édesanyákkal otthonukban és előadásokat tartanak részükre. Munkájukat nehezíti, hogy a kovid járvány óta pontosan kell bejelentkeznünk egy-egy családhoz. Sok esetben nehéz összeegyeztetni a szükség szerinti hosszabb-rövidebb látogatásokat, de mindenhol szívesen fogadják, hívják őket. Érzik, hogy szükség van a munkájukra. Mivel Tapolca kis város, sokan ismerik őket, közvetlenebb kapcsolatot ápolhatnak a családokkal.
A tapolcai védőnők elődeik kilétére, munkájára is kíváncsiak. Kutatják, hogy kik voltak az egykor Tapolcán dolgozó védőnők és utánanéztek annak is, hogy anno milyen körülmények között dolgoztak a városban az első védőnők. Korabeli lapokból, feljegyzésekből kiderült, hogy dr. Deák Jenő szerint 1929-ben 17 százalékos volt a csecsemőhalandóság országos átlaga, de Tapolcán ez a szám elérte a 28 százalékot. Ennek hátterében az édesanyák tudatlansága, a nyomor és a szenny állt. Ahol hamarabb megalakult a védőnői szolgálat – mint például Sümegen is -, ott hamarosan kétharmaddal csökkent a csecsemőhalandóság. Az első védőnőt 1929-ben Budapestről rendelték le Tapolcára. Döbbenetes dolgokat tapasztalt. Feljegyzése szerint például egy öthónapos ikerpárt hónapok óta vízben főzött darán nevelték, mivel az édesanyjuk nem tudott szoptatni. Ugyanezen okból egy fiatal leányanya három hónapos gyermekének még nem adott mást, mint naponta egy vízben áztatott fél zsemlét. De volt olyan család, ahol a féléves csecsemőt hónapok óta savanyúkáposzta lével és hasonló jókkal tartották. Ezek után nem csoda, hogy pókhasú korcsként szállították kórházba. Ilyen állapotok voltak akkor itt a feljegyzések szerint. Egy 1931-ben megjelent újságcikk szerint később azonban javult a helyzet, már Anyák iskolája is volt Tapolcán. A mai kórház területén hozták létre a helyi Stefánia Szövetséget. Mellette az iskolás korúak részére egészségházat alakítottak ki, hiszen annak a korosztálynak is rossz volt a helyzete. A Budapestről érkezett védőnő naponta negyven éhező gyermekre főzött akkoriban.
A tapolcai védőnők több mint húsz éve megszervezik az Anyatejes világnaphoz köthető ünnepséget a legalább féléven át szoptató édesanyáknak és gyermekeiknek