Olajos Károly 2023-ban elhunyt búvár, a Veszprém Vármegyei Búvárklub korábbi elnöke tiszteletére gránit emléktáblát avatott, illetve helyezett el a Malom-tóban a Veszprém Megyei Búvárklub a mai nap délelőttjén. A helyszín nem véletlen, Olajos Károly gyakran és nagy kedvvel járt Tapolcára, rendszeresen búvárkodott a város vizeiben. Az elnöknek ugyanis kutatási engedélye volt  a Tavasbarlangra, illetve a kórházbarlangra is. A Malom-tóba is sokat merült, hosszú éveken keresztül tisztította búvártársaival közösen a tavat, fontos ügynek tartotta a környezet megóvását. Az eseményen a szervező vármegyei búvárklub jelenlegi elnökét kérdeztük, aki történetesen Olajos Károly leánya, Judit.

– Édesapám egy rendkívül mosolygós, jó kedélyű ember volt, akinek mindig volt egy vicce, egy története, amit el tudott mesélni, amivel jókedvre derítette az embereket. Igyekezett minél többet adni a körülötte lévőknek, imádta a gyakorlati búvárkodást, de oktatni is nagyon szeretett. A búvárkodással egyszerre kapott munkát, hobbit, életcélt és sok barátot. Igazából ezek határozták meg az egész életét- mondta el Olajos Károly leánya, Olajos Judit. Az emléktáblára egy vidám, életigenlő emberhez méltó mottót vésettek a búvártársak: /Sej, haj, nem bánom én, Ha síromon nem lesz kereszt, Aki nem látta még a csend világát, Úgysem érti ezt. Olajos Karcsi emlékére (1958-2023) állította az MTTSZ Veszprém Megyei Búvárklub 2025-ben/

Olajos Judit és Dobó Zoltán az emléktábla leleplezése előtt szólt a megemlékezőkhöz a Tó presszó emeleti rendezvénytermében

A 65 éves korában elhunyt búvár, klubelnök emléktábla avatásán Dobó Zoltán polgármester is méltatta Olajos Károly személyét és munkásságát. Úgy fogalmazott, a közösségi erő szép nyilvánulása az, hogy a búvárok együtt tudnak emlékezni egy olyan tagtársra, aki nyomot hagyott a világban szakmai és emberi minőségében is. – Nagy szerencse, ha egy közösség megtalálja erkölcsileg, szeretetben, tiszteletben sokat adó vezetőjét. Az emberi érték ugyanis a szakmaisággal kiegészíthető, fordítva már korántsem biztos. A résztvevők számából érzékelhető, hogy ez a közösség megtalálta Károly személyében azt az emberi minőséget, amit mindannyian keresünk saját közösségeinkben. A város köszöni, hogy a tó-forrás és a barlang feltárásában oly sokat tettek Olajos Károly és barátai. Bízom benne, hogy az emléktábla elhelyezésével sokáig emlékezhetünk rá, búvárként, tapolcaiként, itt megforduló turistaként egyaránt.

Olajos Károly (1958-2023)

Olajos Károly még a főiskolai évek alatt az MHSZ keretében ismerkedett meg a búvár sporttal, Vámosi Antalnál tanult búvárkodni. Szolnokon, a repülőműszaki főiskolán végzett vezeték nélküli híradástechnikai mérnökként és sokáig tagja volt a Szolnoki Búvárklubnak, mivel abban a városban töltötte katonaéveit. Később Veszprémbe került, a szentkirályszabadjai reptérre. Akkoriban lett a Balatonfüredi Búvárklub tagja, majd titkára, a 90-es években pedig elnöke. Ez a klub volt a Veszprém Megyei Búvárklub elődje, amelynek aztán elnöke is lett Olajos Károly. Katonaként viszonylag fiatalon nyugdíjba ment, így teljes életét a búvárkodásnak szentelhette. Veszprémben élt, de később Vigántpetendre költözött, részben, hogy közelebb legyen a tapolcai Tavasbarlanghoz, kutatási területéhez. Lányát már négyévesen megismertette a búvárkodás világával, Judit 14 évesen könnyűbúvár szakvizsgát tett. Olajos Judit édesapját követve a tisztségben, a  Veszprém Megyei Búvárklub elnöke. /Töreky L./