A Tapolcai Musical Színpad minden nagyobb produkciója, különösen egy új, frissen debütáló előadás,  a város legjobban várt szórakoztató kulturális eseményei közé tartozik. A jegyek ilyenkor minden különösebb csinnadratta nélkül könnyedén elkelnek. A Meseautó színpadi feldolgozása(eredetije egy 1934-ben készült feledhetetlen alakításokkal teli mozi vígjáték), az elmúlt héten pénteken, vasárnap és ma ( március 10-én, hétfőn) mutatkozott be teltház előtt a Tamási Áron Művelődési Központban.

Halápiné Kálmán Katalin és társulata a Tapolcai Musical Színpad tehát ezúttal a vetaránkorú Meseautót hozta ki a jármű- és filmcsodák szalonjából, hogy csillogóra felpolírozza és több alkalommal is sikerrel vezesse a szép számú közönség figyelmétől kísérve. A népszerű helyi csapat az elmúlt két évben komolyabb hangvételű műveket vitt színpadra, ám – ahogy a mostani darabválasztás is bizonyította- visszatértek a klasszikus vígjátékokhoz. A társulat célja az volt, hogy a közönség teljes mértékben átélhesse az illúziót, és egy önfeledt, vidám estével gazdagodjon. Ez a pótszékes teltházakból, a sok-sok nevetésből, majd a vastapsból és az ovációból ítélve, minden kétséget kizáróan teljesült. Teljesen felesleges lenne a darab történetét elmesélni, hiszen Szűcs János banki vezérigazgató (Horváth Béla alakította) és Kovács Vera kezdő irodai alkalmazott (Tóth Kiara)  története egy örök klasszikus, amely a tiszta szerelem kereséséről, majd annak kalandos, mulatságos és romantikus körülmények közötti megtalálásáról szól.

Fontosabb azonban, hogy a történet  főhősei és fontos mellékszereplői mennyire képesek megragadni a közönség figyelmét, kivívni együttérzését, és persze zenés vígjáték révén alaposan megmozgatni a nevetőizmokat, megpendíteni a humor és az érzelmek húrjait. 1934-ben többek között olyan nagyszerű színész egyéniségek biztosították az említett kritériumokat, mint Kabos Gyula, Tolnay Klári, Gózon Gyula, Gombaszögi Ella és még jó néhány, a maga korában ünnepelt sztár. A Tapolcai Musical Színpad legnagyobb fegyverténye, hogy a rendezés és színészi játék együtt képes volt úgy hatni, úgy figyelmet kelteni és úgy nevettetetni, ahogy azt a nagy elődök saját stílusukban, a maguk korában megtették.

Akik látták az előadást, azok bizonyára fel tudják magukban idézni, hogy melyik szerep, melyik színész, melyik részlet ami különösen tetszett a tapolcai Meseautóból. Vajon Halmos Aladár irattárvezető szerepében Sándor Józsefnek köszönhettük  az előadás legvidámabb, legfelszabadultabb, leghumorosabb, gyakran sajátos, improvizatív érzést keltő pillanatait? Ez számomra nem kérdés. Ahogy az sem, hogy a Tóth Kiara (Kovács Vera), Szabó György( autószalon tulajdonos),  Tasner Réka ( a vezérigazgató titkárnője) , Tóth István ( Kovács Vera édesapja) és a hirtelen felsorolásból kimaradt központi szereplők által előadott dalbetétek, előadás részletek is kifejezetten színvonalas, gyakran élményszámba menő produkciók voltak. Azonban kivétel nélkül minden felnőtt és gyermek szereplő, díszlet-, jelmez és technikai felelős, táncos, sokat tett az előadás hitelességéért és azért a célért, amit Halápiné Kálmán Katalin rendezőként kijelölt: „a közönség teljes mértékben át tudja élni az illúziót, hogy egy önfeledt, vidám estével gazdagodjon”. A tapolcai Meseautó nagyszerűen célba ért, amit hálás közönség vastapsal és ovációval jutalmazott. A rendező köszönetet mondott a támogatóknak, a segítőknek, köztük a város önkormányzatának és a TÁMK  munkatársainak is. /Töreky L./