T. Szabó László művészete képekben, kertben, filmen és könyvben- Rendhagyó kiállítás és könyvbemutató a TÁMK-ban
A műkészítés processzusa címmel képzőművészeti alkotásait, de saját kertjét, illetve tavaly év végén megjelent, egyszerre kertépítészeti, önéletrajzi, művészeti témájú könyvét, a "Hogyan műveljük kertjeinket- 1 zöld pixel" is bemutatta a nagyközönség előtt T. Szabó László

A műkészítés processzusa címmel képzőművészeti alkotásait, de saját kertjét, illetve tavaly év végén megjelent, egyszerre kertépítészeti, önéletrajzi, művészeti témájú könyvét, a „Hogyan műveljük kertjeinket- 1 zöld pixel” is bemutatta a nagyközönség előtt T. Szabó László tapolcai képzőművész. A Tamási Áron Művelődési Központ adott otthont a filmvetítéssel is kiegészített tárlatnak és könyvbemutatónak március 25-én.
A színházteremben helyet foglaló közönséget Barczáné Tóth Boglárka, a kulturális eseménynek otthont adó művelődési intézmény vezetője köszöntötte elsőként. Elmondta, ezúttal egy alkotóval együttműködve, rendhagyó, a szokásosnál komplexebb megnyitóval készültek, hiszen most T. Szabó László életébe, művészetébe, de művészi szintre emelt kertépítő tevékenységébe is betekintést nyerhet a közönség. Köszöntőjében a város polgármestere az önkormányzati testület nevében ( is) méltatta a Tapolcán élő alkotót, akit a modern, kortárs művészet egyik nagy alakjaként jellemzett. Dobó Zoltán örömének adott hangot, hogy Tapolca közéletének egy olyan országos hírű szereplője van mint T. Szabó László, aki művészetével nyomot képes hagyni nemzetének és városának lelkében egyaránt.
A tapolcai alkotót és munkáit, a kiállítást megnyitva, Baky Péter Munkácsy-díjas festőművész mutatta be a jelenlévőknek. – Némi magyarázat az általam T. Szabó László neve mellé odabiggyesztett „hazatérő” kifejezéshez. Régen láthatta szülővárosa T. Szabó László munkáit, pedig a művész itt él Tapolcán, és ha valaki nem tudná, a neve előtt álló T betű is Tapolcát jelenti. Korai munkái, a naturális, figurális grafikák, festészeti alkotások is már magukon viselték, hordozták a valóságot, a kiválóságot. Portréi nem pusztán portrék, hanem mély szellemi, lelki közösséget hordozó produktumok.
Ezután a festészeti korszaka után mintegy 10 év szünetet tartott az alkotó, amikor elfordult ábrázolásmódjától, és újrakezd egy teljesen más ábrázolási formával, technikával. A kétezres évektől a frottázsra való rátalálás alapvetően alakítja át T. Szabó László művészetét. Akkoriban ennek a műfajnak egyedüli képviselője volt. Ebben a technikában arra a művészi szintre – tudomásom szerint- azóta sem ért fel senki, ahova ő…
Baky Péter a „Hogyan műveljük kertjeinket- 1 zöld pixel” című T. Szabó László könyvről is szót ejtett. – Ki ne ismerné József Attila sorait: Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődöm semmi mással, csak a beojtott virággal… A könyv címében a zöld pixel a szóban forgó kert világegyetemhez mért pixelnyi méretére és jellemző színére utal. De Laci számára ez az egyetlen zöld pixel- meggyőződésem szerint- jóval nagyobb terjedelmű és jelentőségű ennél. Egy alkotói remeklés lehetősége, amelyet éppen úgy kezel, mint bármely alkotását. Viszont pedig türelmet, kitartást, megtapasztalást, nyugalmat, békét, szeretetet, örömet, állatokat, madárfüttyöt kap a kert és az arról szóló könyv alkotója- fogalmazott a kiállítást megnyitó Munkácsy Mihály-díjas festőművész a T. Szabó Lászlóról és gyönyörű tapolcai kertjéről szóló portréfilm vetítését megelőzően. /Töreky L./